Mézet csak biztos forrásból!
Szlovákiában 2025-ben a mézek több mint 23%-ánál nem felelt meg a címkézés. Az Állami Mezőgazdasági és Élelmiszer-ellenőrző Hatóság 2025-ben hivatalos ellenőrzések során 26 mézmintát vett mintát a címkézés ellenőrzése céljából, és 6 esetben, azaz több mint 23%-ban nem felelt meg a címkézés.
Az egyik leggyakoribb hiba a csomagoláson feltüntetett címkével nem egyező botanikai eredet. Ha a címke azt állítja, hogy egyfajta mézről van szó, például akácmézről, ez a botanikai eredetre vonatkozó állítás, amely laboratóriumi vizsgálattal ellenőrizhető. Konkrétan ez azt jelenti, hogy az akác- vagy hársmézként értékesített méz olyan növények pollenjeit tartalmazza, amelyek nem szerepelnek a címkén. A helytelen címkézés további oka lehet a címkén szereplő adatok hiánya is, mint például ha az üvegeken nem szerepel a vállalkozás állat-egészségügyi engedélyszáma és a csomagolás dátuma, ami a 152/1995. számú élelmiszerügyi törvény megsértését jelenti.
A mézek hatósági ellenőrzése diszkriminációmentes módon történik, azaz a szlovákiai termelőktől származó mézeket ugyanúgy ellenőrzik, mint a többi tagállamból és harmadik országokból származó mézeket.
A mézre vonatkozó irányelv módosítása hosszú éveket vett igénybe, és rengeteg előkészítő munka és tárgyalás előzte meg, de a lényeg az, hogy 2026. június 14-től minden olyan termelőnek, aki rendelkezik engedélyezett élelmiszer-ipari üzemmel – és így minden importált méz csomagolójának is – a címkén fel kell tüntetnie a méz származási országait csökkenő sorrendben, az egyes származási országok arányának százalékos kifejezésével együtt.
Minden, a Szlovák Köztársaságban forgalomba hozott méznek meg kell felelnie a hatályos jogszabályok követelményeinek, és az azokat megsértő üzemeltetők ellen közigazgatási eljárást indítottak, valamint bírságokat szabtak ki.
Miért éppen a szlovákiai méz olyan kiváló minőségű, és milyen módszerekkel tudjuk megállapítani a minőségét?
A Szlovák Tudományos Akadémia Molekuláris Biológiai Intézetének munkatársa Juraj Majtán vezeti a Mézlaboratórium projektet, amelynek köszönhetően Szlovákia az Európai Unióban az első ország lett, amely akkreditált módszerrel rendelkezik a méz antibakteriális hatásának meghatározására, vagyis arra, hogy felismerje és tesztelje annak gyógyító hatását.
Juraj Majtán a Szlovák Tudományos Akadémia Molekuláris Biológiai Intézetének apidológiai és apiterápiás laboratóriumának vezetője. Elmondása szerint egyre gyakoribb a méz hamisítása. Idegen, mikrobiális forrásból (Aspergillus oryzae) származó alfa-amiláz enzim hozzáadása a mézhez egy ismert hamisítási módszer, amelynek célja az úgynevezett Schade-szám (a diastáz aktivitás, azaz a méz enzimaktivitása) mesterséges növelése.
Ha a mézet hosszú ideig tárolják, ipari feldolgozás során túlmelegítik (hogy ne kristályosodjon), vagy olcsó cukor- vagy fruktózsziruppal hígítják, a természetes méhenzimek aktivitása jóval a megengedett határérték alá csökken. Annak érdekében, hogy a tisztességtelen feldolgozók ilyen minőségét vesztett vagy „hamis” mézet legalizálhassanak, és az átmenjen a laboratóriumi vizsgálatokon, mesterségesen ipari gyártású, az Aspergillus oryzae penészből nyert alfa-amilázt injektálnak bele.
Ezért csakis minőségi mézet vásároljon! Találja meg azt a méhészt, akiben bízik, és vásároljon mézet közvetlenül tőle!
Ezzel támogatja a szlovák méhészek becsületes munkáját, és igazi, hamisítatlan méhterméket vihet haza!
Šuba Viktória/Felvidéki Falugazdász Hálózat