2022. augusztus 1., 10:26

Lesz-e az idén mit betakarítani?

Évtizedek óta nem látott aszály sújtja Szlovákiát. Az extrém szárazság az ország területének csaknem 55 százalékát érinti. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet jelentése szerint a helyzet Kelet- és Közép-Szlovákiában a legrosszabb.

farm
Médialapozó
Fotó: Nagy Andrea
A Juhász-farm

Besztercebánya megye egyes térségeiben  a csapadékhiány mértéke elérheti a 175 millimétert is. A szárazság által leginkább érintett településeken az ivóvízfogyasztás korlátozására szólították fel a lakosságot, a hatalmas forróság miatt gyakoriak a bozóttüzek, a mezőgazdászok vészharangot kongatnak.

Hetek óta tartó extrém szárazság uralkodik Nógrádban is. Kiszáradt parkok, megrepedezett, kőkemény talaj, szikkadt, forró közterületek – ezt látja az ember mindenfelé.

A szomszéd néni is panaszkodott a minap, hogy kiszáradt a kútja, amire eddig még soha az életben nem volt példa, ezért nem tud öntözni. A szélsőséges időjárási viszonyok miatt a mezőgazdaságból élők kerültek a legnehezebb helyzetbe.

Kiszáradt legelők, megégett gyümölcsök
Juhász István 23 hektáron termeszt gyümölcsöt. A vállalkozást 1996-ban örökölte az édesapjától, azóta Csomán és Gömörsíden gazdálkodik. Gyümölcsösébe almát, cseresznyét, meggyet, szilvát, körtét, őszi- és kajszibarackot telepített, amit a környékbeli piacokon értékesít, mert azt szeretné, ha a helyiek helyben termesztett, egészséges gyümölcsöt fogyasztanának. A régóta tartó szárazság miatt azonban kérdéses, hogy lesz-e egyáltalán termés.

– Nagyon jó termés ígérkezett szilvából, körtéből, almából, meggyből, de sajnos azt tapasztaljuk, hogy nem bírnak a gyümölcsök fejlődni, megsülnek a fán. A fa ugyanis úgy védekezik, hogy a tápanyagot meghagyja magának, a gyümölcsökbe nem ad, ezáltal azok vagy összeszáradnak vagy lehullanak a fáról, és a végén nem tudunk semmit leszüretelni. Óriási a kár, az állam részéről pedig semmilyen támogatást nem kapunk, és ígéret sincs a segítségre – adott hangot nemtetszésének Juhász István, a Juhászfarm tulajdonosa.

Mint mondja, az állattenyésztésre is kihat az aszály, hiszen a legelők teljesen kiégtek. Egy tehén 100 liter vizet iszik naponta, ennek a vízmennyiségnek egy részét a reggel még harmatos fűvel veszi magához. Erre viszont most nincs lehetőség. Bár István rendelkezik egy 80 méter mély tartalék kúttal, de sajnos az is szinte teljesen kiszáradt.

A kút táplálta korábban a mellette lévő tavacskát, amit kényszerhelyzetben szintén az állatok itatására használtunk. A lakosság bizonyos rétege azonban a tavacskát fürdőzésre használja, tehát, amit még tudnánk használni, azt is tönkreteszik.

Mivel legeltetni nem tudunk, ezért a korábban megtermelt szénát etetjük az állatokkal. Szélsőséges esetben kénytelenek leszünk eladni őket – panaszolja.

kút
Fotó:  Nagy Andrea
Leapadt a kút vize
A baj csőstül jön

S ha mindez nem lenne elég, a megnövekedett energia- és üzemanyagárak csak rontanak a helyzeten.

Gyümölcsök feldolgozásával is foglalkozunk, 100%-os gyümölcslevet készítünk. De egyre valószínűtlenebb a kivitelezés, ugyanis rendkívül energiaigényes munkáról van szó.

A dobozok előállítása, a pasztőrözés mind energiafüggő, viszont a gáz és villany ára olyan ütemben nő, hogy nem tudunk tervezni. Ha pedig termés sem lesz, az a totális kár. Az üzemanyagot tekintve, azelőtt 1500 euróért tankoltunk a hónap felében, most ugyanaz a mennyiség 2700 euróba kerül. A Belarus és Zetor traktorokhoz szükséges alkatrészeket háromszoros áron veszem meg. Úgyhogy ez a helyzet tényleg tarthatatlan – hangoztatta Juhász István.

A környékbeli falvakból hordják a vizet

A csákányházi Tóth család is megsínyli ezt az időszakot. A családi vállalkozás legfőképp állattenyésztéssel foglalkozik. Az állatállományt 350 tojótyúk, 40 sertés, 4 ló és 20 szarvasmarha jelenti. A több mint 100 hektáron elterülő Bázsánpuszta területéből 50 hektár erdő, 60 hektár pedig szántóföld, legelő. Az aszály miatt a legelők kiszáradtak, ezért az állatokat nem tudják legeltetni. A napi adagot így szénával pótolják, azzal, amelyet normális esetben már télre raktároznának el.

Rendkívül aggasztó a vízhiány. Előfordult, hogy az itatóban egyáltalán nem volt víz. Mivel Csákányházán nincs vezetékes víz, ezért a környékbeli falvakból, segítőkész emberektől hordjuk a vizet minden nap 1000 literes tartályban

– avatott be Tóth Lilla, a családi vállalkozás legifjabb tagja, majd hozzáteszi azt is, hogy az idei termés nagyon elmaradt a várttól.

– A szárazság miatt a gabonaszemek besültek, így a termés sokkal kevesebb lett. Mivel az üzemanyag ára is felment, ezért minden egyes művelet, amit a termőföldön elvégzünk a tavalyi ár duplájába kerül. Ehhez jön még a víz szállítása, ami szintén nem várt többletköltséget jelent. De hála istennek, sikerült két nap alatt learatni, így ezen tudtunk spórolni – mondja.

Romlik a helyzet
Ahogyan sokan mások, a Tóth család is abban bízott, hogy az új esztendő valami jobbat hoz. A koronavírus-járvány az élet számos területére rányomta a bélyegét, így a háztáji termékek értékesítése is visszaesett. A helyzet viszont nem javult, sőt, romlott.

– Mikor az ember azt gondolja, hogy a farm jól működik, jön egy ilyen száraz időszak, amit az infláció csak tetéz. Az aszály miatt a termékek előállítása is drágább lett, de az árainkon sajnos nem emelhetünk, mert nem vásárolják meg az emberek. Azt is jól meg kell gondolnunk, hogy mit és hogyan vetünk, hiszen víz nélkül nem tudjuk, mi fog egyáltalán megteremni – sorolja a gondokat Lilla.

A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara tájékoztatása szerint az óriási aszály miatt idén rekord-alacsony átlaghozamokra számítanak a termelők.

Főleg a tavasszal vetett gabonák, valamint a takarmánynövények hozama eshet komolyan vissza. Ha az állati takarmány ára a kereslet-kínálat piaci törvényei miatt megemelkedik, az más élelmiszerek árára is kihat majd.

Egyre gyakoribbak a bozóttüzek
Az elmúlt hetekben a hivatásos és önkéntes tűzoltóknak is akadt bőven teendőjük. A nagy szárazság miatt ugyanis sok helyen gyulladt ki a learatott tarló. Emiatt is fokozott óvatosságra inti az embereket Mesiarik Ma-rián, a Füleki Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke. A meleg, száraz idő miatt ugyanis nagyobb a tűzveszély. Sokan mégis a kertekben égetik a gazt, vagy tüzet raknak az erdőben táborozás vagy túrázás során.

– Az erdő- és bozóttüzek kialakulásának leggyakoribb oka a természetben történő tűzgyújtás, a bokrok és fák égetése, a dohányzás vagy a szándékos gyújtogatás. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a legkisebb figyelmetlenség is, mint egy eldobott, égő cigarettacsikk vagy gyufa, hatalmas pusztítást okozhat – mondja Marián, hozzátéve, hogy legutóbbi riasztásaik alkalmával is kivétel nélkül a figyelmetlenség okozta kültéri tűzesethez hívták őket.

Óriási a szárazság, a tűz nagyon gyorsan terjed, ezért rendkívül veszélyesek az ilyen helyzetek. Éppen ezért a tűzoltóság jó ideje kiadta a harmadfokú hőségriadót, vagyis tilos a tűzgyűjtás a szabadban.

Sajnos az emberek egy része ezt nem tartja be, a gondatlanság miatt pedig hatalmas károk keletkeznek – magyarázta az önkéntes tűzoltó.    

Megjelent a Magyar7 2022/30. számában.

gyümölcsös
+1 kép a galériában
Megosztás
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.