Látványosan drágult egy év alatt a búza

2020. december 30., 10:42
ma7 | MTI

A búzáért és a kukoricáért az egy évvel korábbinál 25-27 százalékkal kell többet fizetniük a felvásárlóknak, de drágult a szója, a napraforgó és - az előbbieknél csekélyebb mértékben - a repce is - írta a Világgazdaság szerdán.

Fotó: pixabay.com

Az ok az európai terméskiesés, valamint a megélénkülő világpiaci és belső kereslet. Az őrlésre alkalmas, jó minőségű malmi búzát szinte vadászniuk kell a malmoknak, amelyeknek tavasszal még fel kell tölteniük a készleteiket, hogy az új termés beérkezéséig folyamatosan dolgozhassanak. A lap megjegyzi, hogy a drágulás megemeli a takarmányárakat, növelve ezzel az állattenyésztők költségeit is.

December második hetében az egy évvel korábbinál 25 százalékkal magasabb - áfa és szállítási költség nélküli - termelői áron, tonnánként átlagosan 64,3 ezer forintért (árfolyamtól függően ez 175-176 eurót jelent) adták az étkezési búzát Magyarországon - írta a lap a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése alapján.

A takarmánybúza ára 60,6 ezer forint (166 euró) volt, 21 százalékkal nőtt 12 hónap alatt. A búzapiac helyzetéről a Világgazdaságnak beszámoló piaci szereplők szerint jó minőségű malmi búzát már csak minimum 65-66 ezer forintos  (176 euró körül) tonnánkénti áron lehet találni, de meglehetősen kevés szabad készlet van a termelőknél.

A búza jelentős áremelkedésének egyik oka, hogy a nagyobb európai termelő országokban - különösen Franciaországban - jelentős volt a terméskiesés.

Ezért az exportőrök nagyon aktívak voltak a piacon, ami szintén szűkítette a malmok lehetőségeit - írta a lap.

A takarmánykukorica ára a hivatalos adatok szerint még a búzáénál is jobban, közel 27 százalékkal nőtt egy év alatt, elérte a tonnánkénti 54,7 ezer forintot (150 euró). A kukoricatermés az agrártárca előzetes adatai szerint 8,3 millió tonna lett, gyakorlatilag ugyanannyi, mint tavaly, és többéves összehasonlításban kifejezetten jónak számít. Az áremelkedés mozgatója itt a világpiacon tapasztalt rendkívül élénk kínai kereslet, az exportpiacok szívóhatása, illetve a szintén jelentős belföldi ipari felhasználói igény - írta a Világgazdaság.

Kövesse facebook oldalunkat is!