2020. szeptember 23., 18:22

Két évtized alatt megduplázódott az élelmiszercikkek és agrártermékek kereskedelme

Az 1995 és 2018. közötti időszakot tekintve a globális élelmiszer- és agrárkereskedelem értéke 1,5 billió dollárra – vagyis több mint duplájára – nőtt a fejlődő országok exportjának bővülésével, utóbbi napjainkra a globális export harmadát teszi ki – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új elemzésében.

Fotó: FAO/Vyacheslav Oseledko

A mezőgazdasági termékpiacok helyzetéről szóló új jelentés szerint a világkereskedelem és a működő piacok a fejlődés alapkövei és hozzájárulhatnak a befogadó gazdasági növekedéshez, a fenntarthatósághoz és az ellenálló képesség erősítéséhez.

„Szükség van a piacokra, mint a globális élelmezési rendszerek alapvető részére. Különösen az ilyen nehézségekkel teli időkben, a COVID-19, a vándorsáska és az éghajlatváltozás idején,” –  írta a FAO főigazgatója, Csü Tung-jü a kiadvány előszavában.

A globális agrár-élelmiszeripari értéklánc korszaka

Az adatok azt mutatják, hogy a globális agrár- és élemiszerkereskedelmi export mintegy harmada vesz részt a globális értékláncban, ezen termékek legalább kétszer lépik át határokat.

A globális értékláncok bővüléséhez hozzájárult a jövedelmek emelkedése, a kereskedelmi akadályok eltűnése és a technológiai fejlődés, amely átalakította a piacokat és a kereskedelmi folyamatokat, közvetlen kapcsolatot biztosítva a kereskedők és más országokban és kontinensen élő fogyasztók között.

„A globális értékláncok megkönnyítik a fejlődő országok számára a globális piacra való belépést,” – mondta a FAO főigazgatója.

A globális láncban való részvételért cserébe a kistermelők növelni tudják termelésük volumenét és értékét. Bár a globális értéklánc szigorúbb élelmiszerminőségi és biztonsági követelményei akadályt is jelenthetnek számukra.

„Meg kell duplázni a kistermelők támogatásáért tett erőfeszítéseinket, hogy részt tudjanak venni a globális folyamatokban, és a vidéki térségek fejlődéséért és az élelmezésbiztonságért,” – mondta Csü.

Ehhez olyan szakpolitikai környezetre van szükség, ami lehetővé teszi a piacok – és a kistermelők részvételének – kiteljesedését, többek között jobb infrastruktúra és szolgáltatások, oktatás és termelő technológia révén.

A digitális technológia hozzájárulhat a piacok jobb működéséhez és a kistermelők piachoz jutásához. Innovatív megoldások, mint az élelmiszercikkek e-kereskedelme a termelőknek és a fogyasztóknak is előnyös lehet. Ahhoz azonban, hogy a digitális innovációból a legszegényebbek is részesüljenek, csökkenteni kell a fennálló digitális szakadékot az agráriumban.

A nyitott üzleti megoldások, mint a szerződéses termelés és a blockchain, alkalmazásával a gazdák jobban bekapcsolódhatnak a modern és komplex értékláncokba.

Piacok és fenntarthatóság

A FAO elemzés rámutat az agrár-élelmiszeripari piacok szerepére a fenntartható fejlődésben. 

Az önkéntes fenntarthatósági tanúsítványrendszer és szabványok szélesebb körű alkalmazásával a mezőgazdaságban a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi érdekek jobban összeegyeztethetővé válnak.

Ezen tanúsítványok elősegíthetik a tisztességes kereskedelmet, a diszkrimináció-mentességet és a környezetbarát termelési módszereket. Biztosíthatják a munkahelyek védelmét, a gyermekmunka kizárását és a befektetéseket.

Ugandai kávétermesztők példáját véve, a fenntarthatósági tanúsítványokat alkalmazó családok 146%-kal növelték meg a gyermekek oktatására szánt költéseiket és a gyermekek hosszabb ideig tanulnak, mint a tanúsítványt nem használók. Etiópiában a fenntartható erdőgazdálkodáshoz és az erdőségek csökkenésének megállításához járul hozzá az erdei fák árnyékában termelt kávé – mutat rá egy másik, a témában végzett tanulmány.

Itt érdemes megjegyezni, hogy miközben a banán a legjelentősebb trópusi kereskedelmi cikk, csupán mintegy 5-8%-a esik valamilyen fenntarthatósági szabvány alá.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!