lapajánló
Gyorsuló uszonyok, a megújulás feltételei és a hazatérő Esterházy leszármazottak
Magyar7 - 36. száma
2024. július 2., 13:02

Új kulturális stratégiát!

Varga Viktor színész-rendező, dramaturg, producer, menedzser, két évtizedes szakmai „utazást” követően hazatért. Július elsejétől a Csallóközi Népművelési Központ igazgatói székében váltja Jana Svetlovskát.

Vagra Viktor
Fotó: Lacza Gergely

Nem igazán akart színész lenni, csak jól akarta magát érezni. Nagyapja nagy bohóc volt, az egykori nyárasdi színjátszók oszlopos tagja; volt tehát a családban hagyománya a színészetnek.

A családom gyakorlatilag két utcányi. A rokonaim, akiket nagyon szeretek, tényleg ezer szálon kötődnek Nyárasdhoz, akárki is elmegy közülük valahová, az mindig visszatér. Nekem is az volt a tervem, hogy nekiindulok a világnak, aztán majd visszajövök. Így is lett. Mint a mesében a legkisebb fiú, amikor már mindent tud, vagy legalábbis azt hiszi, akkor hazajön

– meséli Viktor, aki pár éve Szekér Gergő színész-énekes útját is egyengeti, dalszövegeket is ír neki.

A Hazatérsz című szerzemény áttételesen erről is szól. Cserébe Gergő a Viktor által rendezett musicalekhez írt zenét, gyártott animációt, vizuált.

A rendezés jobban érdekel
Viktor a nyárasdi alapiskola elvégzése után a kilencvenes években az építészeti szakközépbe járt Ógyallára. A szakma kreatív oldalát nagyon szerette, de nem értette, hogy ha a számítógép kiszámol mindent, akkor miért kell a betonsűrűséggel és a szakítószilárdsággal bajlódnia. Kalácska Erzsébetet, aki az ábrázoló geometriát tanította, viszont nagyon szerette. 

– Neki köszönhetem, hogy mai napig nem tudnak a színházi díszlettervezésnél műszakilag átverni. 

A „színházasdiba” úgy csöppent bele, hogy Száraz Dénes elhívta az Érsekújvári Magyar Gimnázium MASZK színjátszó csoportjába, ahol végleg megfertőzte ez a világ. 

– Csémy Éva keze alatt kezdtünk klasszikus- és mozgásszínházi elemek vegyítésével darabokat előadni, amelyek egyre izgalmasabbak lettek, és amikor megnyertük a Jókai Napokat, akkor úgy voltam vele, hogy beadom a jelentkezésemet az építészetire, a színművészetire és más helyekre is. Tatabányán éppen akkor kezdődött egy „kísérleti” képzés, és arra gondoltam, ha nem vagyok jó színésznek, akkor taníthatok, vagy gyerekekkel foglalkozhatok, így oda mentem. Sokat foglalkoztattak, közben forgatni is elkezdtem, és lassan belejöttem.

Viktor útja a tatabányai Jászai Mari Színházból 2001-ben a Győri Nemzeti Színházhoz vezetett, amikor Győrben igazgatóváltás történt. A Feleségem története című darabban figyelt fel rá Korcsmáros György igazgató. A Győrben eltöltött hat évre szívesen emlékezik, hiszen olyan legendákkal találkozott és játszhatott együtt, mint Gáti Oszkár, Tordy Géza vagy Margitai Ági.
Ott jöttem rá, hogy engem jobban érdekel a rendezés, mint a színészet. Végigültem az összes próbát, mindenkiét, akár benne voltam a darabban, akár nem. Harmincévesen beadtam a jelentkezésemet a pozsonyi színművészetire, rendező-dramaturg szakra. Hát nem felvettek?! És akkor meglett az egyetemi diploma is. Közben Szarvasra hívtak, ahol vendégként játszottam 2004-től.

Szarvason él Magyarország legnagyobb szlovák közössége, a városnak pedig szándékában állt visszaállítani a majd’ 200 éves színházi hagyományt. Létrejött a kétnyelvű szarvasi színház, amely végül el tudta látni a magyar közönség igényeit is. Itt lettem főrendező, amit tudtam az egyetem mellett is csinálni. Amire nagyon büszke vagyok, hogy a Holle anyó című musicalünket – amit Belinszky Zolival és Gulyás Leventével írtunk – egy hónap különbséggel magyar és szlovák nyelven is bemutattuk.

Addig jártam mindenki nyakára és mondogattam, hogy ez mekkora diplomáciai lehetőség, hogy csak elhitték. Nyilván szakmai és közönségsikere is volt, hiszen a budapesti Nemzeti Színház megtelt szlovákokkal, a pozsonyi Nová Scéna meg kétszer egymás után megtelt magyarokkal.
Frissíteni a gondolatokat

A Csallóközi Népművelési Központ igazgatói székét Varga Viktor egy részletesen kidolgozott, innovatív szakmai pályázattal nyerte el. Elmondása szerint a jól működő, nagy tradícióval bíró rendezvényeket természetesen vinné tovább, de sok újítást is tervez.

Én nem arra fogok koncentrálni, hogy Dunaszerdahelyen konkurencia legyek a kultúrháznak, vagy bármilyen más intézménynek. Valami olyasmit szeretnék, ami még nincs. Ez egy megyei intézmény, amely a Dunaszerdahelyi járás kulturális életéért felelős. Szeretnék mindenkivel beszélni, akivel csak lehet, hogy a járás településein miben szenvednek hiányt, és miben tudunk mi segíteni. Arra már régen rájöttem, hogy összefogással a legapróbb településekre is el tudjuk vinni a kultúrát.

Mondják meg, hogy mit szeretnének, mire van szükségük, fejlesztő foglalkozásokra, kommunikációs tréningekre, szakmai gyakorlatokra? Nem szabad elfelejteni, hogy a népművelési központnak egész más a feladata, mint egy csallóközi kultúrháznak. A színésznek csak a szerepére kell odafigyelnie, a rendezőnek viszont az egészre, a teljeset kell látnia, és megtalálni a rendszeren belül azokat a hibákat, amelyektől nem működik. A népművelő, a művelődésszervező feladata tehát az, hogy szórakoztatva – anélkül, hogy bárki észrevegye – tanítson, műveljen és frissítse a gondolatokat a társadalomban, ami komplex munka. Így hát olyan stratégiákat kell kidolgoznunk, amelyekkel a társadalmunkat erősítjük, tehát nemcsak a kultúra ápolására, hanem új kulturális stratégia kialakítására is szükség van.

Oda kell figyelni a társadalmi problémák megoldására, a kommunikációs készségek fejlesztésére. Mondok egy nagyon egyszerű példát. Itt van az idős generáció, amely a gombos telefonján nehezen, de az érintőképernyősön végképp nem tudja felvenni a telefont. Ott vannak az unokák, akik meg ebbe születtek bele. Olyan foglalkozásokat is el tudok képzelni, ahol az unoka tanítja a nagyit a modern technikára és a nagyi tanítja az unokát a varrásra, a szövésre. Ezt is felvállalom, ugyanis a népművelés lényege az, hogy hozzuk össze a generációkat, hidaljuk át az irtózatosan nagy szakadékokat. 

Viktor a Nyárasdi Színházi Esték ötletgazdája és szervezője is. A rendezvény azzal a céllal jött létre, hogy a Csallóközben is legyen egy magas kultúrát képviselő szórakoztató fesztivál többezres nézőszámmal. Idén július 26-án a Körúti Színház musicaljét, a Meseautót tekinthetik meg az érdeklődők.

Megjelent a Magyar7 2024/26. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.