2018. augusztus 19., 17:37

Szarka Tamás ütős, energikus zenét álmodott a tűzijátékhoz

A neve lassan már legenda. A Gombaszögi Nyári Tábor dalában is feltűnik, ahol egy rövid hegedűszólót ad elő. De ennél jóval nagyobb kihívás és feladat is megtalálta Szarka Tamás Kossuth‑díjas előadóművészt, zeneszerzőt, költőt, a Ghymes zenekar alapító tagját. Az idei augusztus 20‑ai tűzijáték zenéjének megírására kapott felkérést, aminek köszönhetően mi, felvidékiek az idén még nagyobb izgalommal, örömmel és büszkeséggel követhetjük figyelemmel nemzeti ünnepünk budapesti történéseit.

Szarka Tamás
Fotó: Papp Kornél

Gondolom, nem akármilyen kihí­vás olyan muzsikát komponálni, amit egy­idő­ben hallhat az egész Kárpát‑medence magyarsága, nem is beszélve arról, hogy figyelembe kellett venni jó néhány körülményt is.

Tűzijátékzenét írni valóban meglehetősen specifikus dolog, hiszen közben robbanásokat is hallani. Ezért aztán energikus zenét írtam, rengeteg ütős hangszerre, instrumentális hangzással, nyitó‑ és záródallal, Csodaország, Magyarország címmel. Kérés volt az is, hogy gondoljak a szélcsend esetére, amikor is a Duna völgye Budapesten, egy idő után, megtelik füsttel. Épp ezért füstzenét is bele kellett vinni a 25 perces muzsikába. Ekkor megáll a robogás, jöhet a líra, halkabb zenével, ami alatt szépen felszáll a füst. Nagyjából egyperces szakaszokról van szó, amelyeket beépítettem a zenébe. Persze szimfonikus hangzás is fellelhető a darabban. Mivel világító drónok is felszállnak majd az égre, ezeket fogja kísérni ez a muzsika. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy utólag még kértek tőlem újabb öt perc zenét is, amivel jú­lius végére készültem el. Ennek köszönhetően 30 perces lesz a tűzijátékzene.

Aki ismeri, tudja, hogy szívéhez igen­csak közel áll a népzene. Vannak népzenei motívumok is a zeneműben?

Van egy népdal is benne, amit Miklósa Erika Kossuth‑ és Liszt Ferenc‑díjas énekesnő a cappella énekel, amire aztán a szimfonikusok „válaszolnak”. Nem akartam eklektikus darabot írni, és keverni a stílusokat. A fő szempont most az energikusság volt.

Hol és mikor lesz hallható ez a különleges zene?

Stúdióban előre felvesszük, hiszen élő zenére a tűzijáték alatt nincs mód. Viszont ugyanez a muzsika, ami egyben ősbemutató rövidített változatban, megszólal reggel fél kilenckor a Kossuth téren is – élőben. A szervezőknek ugyanis annyira tetszett a zene, hogy beleszőtték az ünnepségbe is. Ezzel kezdődik majd tulajdonképpen Magyarország születésnapjának és Szent Istvánnak a megünneplése. Szarka Tamás és zenekara az MTVA Szimfonikusokkal és a Honvéd Férfikarával együtt fogja előadni, amire Miklósa Erika éneke teszi fel a koronát. Közel 150 tagú zenekar fog élőben játszani, s mintegy 12‑13 percben megjeleníteni az esti teljes tűzijátékzenét. Nagyon nagy feladat lesz ezt összehozni, összehangolni, hiszen augusztus 19‑én főpróbánk lesz, előző nap pedig a Ghymessel koncertezem. Speciális zenekar felállítására volt szükség ahhoz – két dobfelszereléssel –, hogy a téren is el tudjuk játszani azt, ami este a tűzijáték alatt lesz hallható. Természetesen ehhez részpróbák is szükségesek, hogy a főpróbán már minden olajozottan működjön. Szerencsére vérprofi zenészekkel dolgozhatok, ami garancia arra, hogy menni fog.

Ilyen vállalkozásai, hogy ennyi emberrel muzsikáljon egyszerre, voltak már eddigi pályafutása során?

Nem egyszer és nem is kétszer. A tapasztalataim megmutatták, ha az ember beleteszi a munkát és arra koncentrál, amire kell, akkor ez működik. Persze óriási energiákat vesz ki belőlem, hiszen nem egy dologra kell figyelni. De kellemesen elfáradni mindig szerettem. Többször is volt már rá példa, hogy szimfonikus zenekarral és kórussal is játszottunk egy színpadon. Nem volt ritkaság, hogy száz emberrel léptünk fel egyszerre. Mindig rendkívüli és megismételhetetlen az ilyen alkalom, talán ezért is van varázsa. A fellépésre való készülődés viszont idegileg és fizikailag is igényes.

A felvidéki közönség hol hallhatja ezt a tűzijátékzenét?

Aki ott lesz augusztus 20‑án a Kossuth téren, élőben hallgathat minket, este pedig a tűzijáték során. Természetesen a tévén keresztül is, amely élőben közvetíti az esti tűzijátékot és a zenét a Petőfi Rádió is sugározza. Már csak azért kell fohászkodnunk, hogy azon a napon viharmentes, szép idő legyen. Valószínűleg majd a koncertjeimbe is belecsempészem a darabot, ott hallhatják a felvidékiek. De azt is el tudom képzelni, hogy esetleg később más városokban is használni fogják a tűzijátékok során. Már csak azért is, mert ez a zene kimondottan erre a célra készült.

Mostanában elég sok helyen fellép, koncerteket adnak, a felvidéki eseményeken is felbukkannak a Ghymessel, zenésztársaival együtt. Nem túl megterhelő ez?

Ezek a nyári hetek valóban kicsit zsúfoltabbak. Nemrég például Galántáról Gyulára mentünk mikrobusszal, másnap pedig onnan visszajöttünk Gombaszögre. A koncertezés azonban már régóta része az életemnek, amihez egy ideje a zeneszerzés és a versírás is csatlakozott. Ebben a háromszögben mozgok, rohanok. Néha kicsit sok, de én választottam, és nagyon élvezem. Arra kell csak vigyáznom, hogy fizikailag bírjam. Ha elkezd „villogni a piros lámpa”, akkor szükségem van az elemek feltöltésére. Sokszor nagyon keveset alszom, aminek hiányát előbb‑utóbb megérzem. Szerencsére a múzsámat állandóan magam mellett tartom, és bármelyik pillanatban jöhet az ihlet, amikor egy dal vagy vers papírra kerül. Európának ebben a szegletében nem elég jól dolgozni, de gyorsan is kell, hogy az embert eltartsa a munkája. Én nem panaszkodom, hisz egyre több a teendőm és egyre szebb feladatokat kapok. Telt házak előtt játszunk, már jövőre is vannak meghívásaink. Valaha 150–180 koncertet is adtunk egy évben, ami – a sok utazás miatt is – gyakorlatilag már káros az egészségre, ezt tudják a zenészek. Manapság olyan 50 körüli a koncertjeink száma, ez már sokkal elviselhetőbb. Időnként költői esteket is tartok, amelyek inkább kamarajellegűek.

Ilyen pörgős életmód mellett hogyan tud pihenni, feltöltődni?

Januártól rákaptam az úszásra, hetente akár többször is egy‑egy órát szép lassan, komótosan úszkálok. Futni is el‑eljárok, bár ez nem nagyon látszik rajtam. Ha jól elfáradok az úszástól vagy a futástól, utána alszom egyet, és az agyam teljesen kitisztul, felfrissülök. Magamtól jöttem rá, hogy a kondíciómat egyedül az aktív mozgással tudom megőrizni, amire a koncertjeim során a színpadon nagy szükségem van. Egy másfél‑két órás koncerten azért helyt kell állni. A természet mindig is közel állt hozzám, hiszen a Feketevíz mellett, de úgy is mondhatnám, hogy benne nőttem fel. Úgyhogy nekem az ott töltött idő is igazi kikapcsolódás.

Az interjú megjelent a Magyar 7 hetilap 15. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.