2018. szeptember 15., 18:24

Sisi, a tragikus sorsú királyné

Megölték a királynénkat! – jajdult fel a nagy mesemondó, Jókai Mór, amikor elérte a hír, hogy a szeretett magyar királyné, Ferenc József császár imádott hitvese merénylet áldozata lett. Habsburg Erzsébetet százhúsz éve, 1898. szeptember 10‑én sebesítette meg halálosan egy olasz anarchista, Luigi Lucheni. Sisi megfáradt, a spanyol udvari etikett és gyermekei tragikus halála miatt meggyötört lelke a szívén keresztül távozott az égbe.

sissi-halala.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Fotó: archívum

Az ellentmondások királynéja

Sisinek, a magyar nép elismert és szeretett királynéjának tragikus életút jutott. Szabadságra vágyó lelkét béklyóba zárta a bécsi udvar, s az ellentmondások, a végletek nagyasszonya lett. Szerelmi házasságot kötött I. Ferenc Józseffel, és egész életére szerencsétlen lett tőle. A népek anyjának szerepe várt rá, de a saját gyerekeinek sem tudott igazi anyja lenni. A modern világhoz vonzódott, de a régi megtestesítőjét látták benne. Bájos, fiatal hölgy, amikor férjhez megy, és magányos, szinte az őrületben bolyongó sötét lélek, amikor meghal. Mégsem volt rajta kívül Európa történelmének olyan uralkodója, akit ennyi legenda és fáma lengene körül. Rokonszenves egyéniség, modern nő volt egy roskatag trónon, a leáldozó békeidőkben. Talán éppen ezért olyan népszerű misztikus alakja mind a mai napig.

A merénylet

1898. szeptember 10‑én, délután fél kettőkor két fekete ruhás arisztokrata hölgy hagyta el a genfi Beau‑Rivage szálloda épületét, a hajóállomás felé igyekezve. Hirtelen egy fiatalember ugrott eléjük, nekilódult az idősebb nőnek, olyan erővel, hogy az elesett. A megbotránkozott járókelők azonnal elfogták és csendőrkézre adták. A hölgy francia, angol és német nyelven köszönte meg a segítséget, majd miután magyarul váltott pár szót kísérőjével, továbbsiettek. A gőzhajó, amelyre igyekeztek, 13 óra 40 perckor indult a tóparti Territet felé. A hajó kifutása után az idősebb hölgy hirtelen rosszul lett és elájult, majd magához térve felült, mielőtt végleg eszméletét vesztette volna. Kísérője ijedtségnek vélve a dolgot, kibontotta a hölgy fűzőjét, és ekkor a szíve táján vért vett észre. Azonnal kérette a kapitányt, és közölte vele, hogy ő Sztáray Irma magyar grófnő, az inkognitóban szereplő utas pedig Erzsébet, Ausztria császárnéja. A hajó rögtön visszafordult, Erzsébetet a szállodába vitték, ahol pontosan egy órával a szúrás után meghalt. Luigi Lucheni olasz anarchista egy kiélezett reszelővel anatómiai pontossággal szúrta szíven a császárnét. Erzsébet királyné 1898 karácsonyán lett volna 61 éves.

„Nem tudja, mennyire szerettem ezt az asszonyt”

A hírt sebesen megtáviratozták Bécsbe, ahol délután öt órakor jelent meg a császár munkaasztalánál Paar gróf, hogy közölje a lesújtó hírt. Ferenc József aznap reggel levelet írt a nejének, amelynek a végén szokásához híven magyarul köszönt el imádott Sisijétől: „Isten veled, szeretett angyalom.” Amikor megtudta a hírt, ennyit mondott ­Paar grófnak: „Nem tudja, mennyire szerettem ezt az asszonyt.” Majd imára kulcsolta a kezét a homlokán. Az udvari pletykák szerint órákig sírt, de másnap ugyanúgy tette a dolgát, mint minden áldott nap.A hír gyorsan bejárta a világot, mindenhonnan érkeztek az aljas tettet elítélő részvéttáviratok. A legjobban azonban a magyar nép rendült meg, a szeretett királyné elvesztése ­miatt gyászba borult a monarchia. Jókai Mór, akinek legendásan jó kapcsolata volt a királynéval, fájdalmasan jajdult fel: „Megölték a királynénkat. Oly hihetetlen a rémhír, hogy egy országnak az őriző angyalát, egy szentet meg tudott ölni egy daemon, kit az alvilág a történelem átkos megzavarására szült.”

A holttest szeptember 15‑én este tíz órakor ért Bécsbe. A temetést 17‑ére, szombatra tűzték ki. Miután a „szegény bűnös lélek“ előtt feltárult a kapucinusok kriptájának ajtaja, következett a hosszú gyásszertartás. A magyar vármegyék küldöttei elérték, hogy a ravatal fölé elhelyezett feliraton ne kizárólag az szerepeljen, Erzsébet, Ausztria császárnéja, hanem Magyarország királynéja is. A cseh tartományok követelését, miszerint Sisi cseh királyné is volt, nem vették figyelembe.

A tragikus sorsú asszony

Erzsébet a bajor Possenhofenban született a Wittelsbach hercegi ágból. A karácsony éjszakáján egy foggal világrajött gyermeknek már akkor megjósolták a tragikus életutat, mivel foggal születni a fáma szerint nem jelentett jót. Erzsébet a népes családban a Sisi becenevet kapta. Az udvarnak, a fiatal Ferenc József feleségének nem őt szánták, hanem nővérét, Nenét, az első találkozásra azonban Erzsébetet is magukkal vitték. Ekkor történt meg az, amire sokáig nem volt példa a Habsburgoknál: a fiatal császár beleszeretett Erzsébetbe, és a szokásoktól eltérően kikövetelte a szerelmi házasságot. Ferenc József és Erzsébet anyai ágról elsőfokú unokatestvérek voltak, de akkoriban ez teljesen helyénvalónak számított.

A frigy után a fiatal feleség kőkemény anyósa, Zsófia főhercegnő kezei közé kerül, aki mindenáron be akarja törni a császárnét. Korlátozó intézkedései, a megszületett gyermekek anyjuktól való elzárása ahhoz vezet, hogy Sisi menekülni kezd Bécsből. Közben folyamatos mániás diétái és a lelki fájdalom súlyosan megbetegítik. Ekkor kezd szimpatizálni az 1849‑ben diktatúra alá vont Magyarországgal, s a magyarok, akiket Zsófia mélységesen gyűlölt, megnyitják szívüket a császárné előtt. A sors tragédiája, hogy a császári pár első gyermeke, a kis Zsófia éppen a budai palotában hal meg gyermekágyi lázban. Sisi attól kezdve folyamatosan menekül, és retteg az őrülettől, ami genetikai örökség a Wittelsbachoknál. Életének tragédiáját fia, Rudolf, a trónörökös mayerlingi öngyilkossága tetőzi be. Fia temetése után szinte már sosem tartózkodik az osztrák fővárosban. Nyugalmat időnként csak Magyarországon, a nekiajándékozott gödöllői kastélyban talál, ahol gyakori látogatója Andrássy Gyula gróf.

Erzsébet élete utolsó éveiben feketébe öltözve járta a világot, naponta kilométereket gyalogolva Sztáray és Festetics grófnők kíséretében. Genfből éppen hazafelé indult a császárhoz, mikor az olasz anarchista leszúrta. A császárné egy korábbi versében azt kívánta, bárcsak lelke a szíve kis darabkáján át repülne fel az égbe. Ez a kívánsága teljesült a könnyek asszonyának.

Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 19. számában.

sissi-halala.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.