2026. november 14., 10:29

Pozsonyi magyar összetartozás

Negyven év alatt egy rendezvénysorozatból hagyomány, a hagyományból pedig közösségi emlékezet születhet. A Csemadok szervezésében megvalósuló Városi Kulturális Napok négy évtizede kínál találkozási lehetőséget a közösségnek és a magyar kultúra kedvelőinek. A kezdeti néhány programból mára sokszínű kulturális sorozat bontakozott ki, amely Pozsony különböző pontjait és közösségeit kapcsolja össze.

Megnyitó a Prímás palota tükörtermében a Gaudium régizenei együttessel
Megnyitó a Prímás palota tükörtermében a Gaudium régizenei együttessel
Fotó: Csemadok

A jubileumi év megnyitóján, a Prímási Palota Tükörtermében ülve, a Gaudium régizenei együttes muzsikáját hallgatva azon gondolkodom, vajon hány dallam, hány találkozás, hány kézfogás és hány történet férhet bele negyven esztendőbe. A Tükörterem falai között egyszerre van jelen a múlt és a most: a Csemadok programsorozatának négy évtizedes története, előttünk pedig egy újabb kulturális évad.

Az ünnepi megnyitón beszédet mond Kiss Beáta, a Csemadok országos elnöke, Venyercsan Pál, a Liszt Intézet Pozsony igazgatója, a kulturális napok védnöke, Juraj Droba, Pozsony megye elnöke, Tatiana Kratochvílová, Pozsony főpolgármesterének első helyettese, valamint Jégh Izabella, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnöke. Miközben hallgatom őket, egyre inkább úgy érzem, hogy a Városi Kulturális Napok története valójában sokkal több, mint egy rendezvénysorozat története. Emberekről, közösségekről és az összetartozásról szól. 

A Városi Kulturális Napok 1987-ben indult útjára. Hornyák István, a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának akkori titkára azt szerette volna, ha a pozsonyi magyar alapszervezetek őszi programjai egyetlen nagyobb kulturális kínálat részeként jelennek meg. Ne csupán önálló események legyenek, hanem olyan rendezvénysorozattá álljanak össze, amelyben a különböző szervezetek is jobban egymásra találnak. 

Jégh Izabella 1988-tól kapcsolódott be a városi választmány munkájába. 

Nagyon hálás vagyok neki azért, hogy ezt így kitalálta 

– mondja az ötletgazdáról. A mondat mögött nemcsak a múlt iránti tisztelet érezhető, hanem annak felismerése is, hogy a tartós értékek gyakran egy jó döntésnek köszönhetők. 

Kapcsolatok határok nélkül

Az első években a Pozsonyligetfaluban, a Pozsony-Óvárosban, a Pozsonypüspökiben és az egykor Vereknyén működő alapszervezetek programjai kerültek egymás mellé, a városi választmány pedig saját rendezvényekkel, köztük gyermekprogramokkal gazdagította a kínálatot. Kezdetben külön meghívókon értesítették az érdeklődőket, később elkészült az első közös programajánló is. 

A rendezvénysorozat hamar túljutott Pozsony határain. 1990-től kapcsolat alakult ki az „Europa”-Club Bécsi Magyar Kultúregyesülettel, illetve a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségével. Az ötödik Városi Kulturális Napok meghívója már magyarul, szlovákul és németül is megszólította az közönséget. A többnyelvűség nem pusztán gyakorlati megoldás volt: a régi Pozsony emlékét is felidézte. A kapcsolatok Bécs, Brünn, Prága és Ostrava irányába bővültek. Látogatások, közös programok és autóbuszos utazások kötötték össze a közösségeket. A kulturális napok így nemcsak a pozsonyi magyar életet mutatta meg, hanem hidakat is épített városok és emberek között.

Kitelepítettek emléknapja Pozsonypüspökiben, 2024-ben
Kitelepítettek emléknapja Pozsonypüspökiben, 2024-ben
Fotó:  Csemadok

Amikor Jégh Izabella a Városi Kulturális Napok emlékeiről beszél, a Pozsonyi Magyar Duna-bálok és a Popkarácsonyok különösen elevenen rajzolódnak ki előtte. Ezek az események nemcsak a programjuk miatt voltak emlékezetesek, hanem azért is, mert a közösség ereje látványosan megmutatkozott bennük. A régi Szakszervezetek Házában rengetegen gyűltek össze a Popkarácsonyon. A közönség Pozsonyból és a környező magyar településekről érkezett, sokan autóbusszal utaztak a rendezvényre. Jégh Izabella ma is büszkén idézi fel ezeket az estéket. 

Közel ezer emberrel nem egy popkarácsonyt megtöltöttünk, de a Pozsonyi Magyar Duna-bálok is a rendezvénysorozat emlékezetes eseményei közé tartoztak. Az egykori PKO-ban megrendezett, többnyelvű bálokra nemcsak Pozsonyból és vonzáskörzetéből, hanem Bécsből is érkeztek vendégek. Ezek az alkalmak egyszerre jelentettek kulturális programot, társasági eseményt és közösségi találkozást.

Jubileumi év – 26 esemény

A Városi Kulturális Napok kínálata az évtizedek során folyamatosan gazdagodott. A korábbi nagy színházi estek, zenei rendezvények és bálok mellett egyre többféle program kapott helyet benne. Az elmúlt évek sorozata szeptembertől decemberig kínál eseményeket, a jubileumi év programjába pedig 26 rendezvény került. A Városi Kulturális Napok egyik értéke a sokszínűség. A programok között zenei és színházi események, irodalmi estek, gyermekműsorok, megemlékezések, templomi alkalmak és különféle kulturális találkozások szerepelnek. A rendezvénysorozat nem egyetlen műfaj köré szerveződik, hanem a kultúra számos területének kínál helyet. 

Az egyházi közösségek bekapcsolásával tovább gazdagodott a napok programja. A Szent Erzsébet-ünnep alkalmából a november 19-i szentmise a Kék templomban már harmadik éve lesz a Városi Kulturális Napok része, Molnár Tamás atyának köszönhetően 

– magyarázza Jégh Izabella, aki nélkül nem lehet elmesélni a Városi Kulturális Napok történetét. 2013 szeptembere óta a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányának elnöke, de a városi kulturális munkába már 1988-ban bekapcsolódott. 

"Duka-Zólyomi Árpád mellett dolgoztam, mint titkár. Több mint két évtizeden át ő volt a pozsonyi elnök, és a 2013. július 26-án bekövetkezett halála után választottak meg engem a választmány élére. Árpád hiányát a mai napig érezzük."

Jégh Izabella nevéhez számtalan rendezvény és kezdeményezés fűződik, sokoldalúsága pedig az élet számos területén tetten érhető. A Csemadok választmányi elnöke, aki idén szeptemberben köszönt el, mint önkormányzati képviselő. A pozsonypüspöki képviselő-testületben ötven esztendőn át dolgozott, ráadásul a Vadkerti József atya által vezetett helyi plébánia munkájából is kiveszi a részét. Az ismertség és a bizalom olyan kapcsolati hálót teremtett körülötte, amely a kulturális programok szervezésében is segítséget jelent.

Persze, ahogy a programokat sem egyetlen nézőnek kínálja a Városi Kulturális Napok, úgy a szervezést sem Jégh Izabella végzi egy személyben. 

 Neszméri Tündére, Zsidek Veronikára, Molnár Katalinra és Nagy Katalinra is mindenben számíthatok. Lengyel Bea, a városi titkár szintén fontos támaszom, ahogy te magad is, Kornél sokat segítettél az elmúlt években. 

Az albári, jányoki, féli és magyarbéli 

Csemadok-tagok pedig azzal támogatják a Városi Kulturális Napokat, hogy rendszeresen látogatják a fővárosi színházi programokat. 

A múltidézés után még mindig a Prímási Palota Tükörtermében ülök. A vendégek már a fogadásra igyekeznek, én pedig az elégedett arcokat figyelem. Jól sikerült a nyitány, decemberben pedig már a negyvenedik zárórendezvényre készülhetünk, aminek idén a Ferences templom ad otthont. Lassan felkelek a székről, és kimegyek az impozáns teremből. Azon tűnődöm, hogy bár a koncerten hallott dallamok elhallgattak, de tovább élnek bennem. Ugyan a beszédek már befejeződtek, de a magvas gondolatokat magammal viszem. És így tesz mindenki, aki részt vett a megnyitón, vagy a további rendezvények valamelyikén. Magunkkal viszünk egy darabot a kultúránkból, és úgy őrizzük, mint legféltettebb kincsünket.  

Megjelent a MAGYAR7 45. számában.

Megosztás
Címkék