2019. április 6., 19:01

Magyar hadifogoly-emlékművek – Szpaszk, Krasznodar

A II. világháború alatt és után az egész Szovjetunióban – becslések szerint – mintegy 200–250 ezer magyar vesztette életét hadifogoly-, illetve munkatáborokban.

magyar emlékek_kazahsztán_oroszo
Médialapozó
Fotó: Farkas József György

A kétoldalú hadisír- és emlékmű-gondozási megállapodás megvalósulása nyomán a volt Szovjetunió területén többfelé bukkanhatunk a II. világháború idején elhunyt magyarok emlékére emelt obeliszkekre.

A kazahsztáni Karagandától negyven kilométerre fekvő Szpaszk település mellett létesítették a második világháború végén a Szovjetunió egyik legnagyobb hadifogolytáborát. 

Finn, lengyel, német, japán és más nemzetiségű katonák mellett magyar honvédek – közlegények és tisztek – ezrei is ebben a lágerban töltötték a rabság éveit, sokan közülük a közös temetőben leltek végső nyugvóhelyet. 

Szpaszk
Fotó:  Farkas József György
Szpaszk

A politikai áldozatok napján, 2000. május 31-én a tábori temetőben felavatták az ott elhantolt magyar hadifogoly-áldozatok emlékművét.  

A csendes megemlékezésen jelen voltak a magyar honvédelmi és külügyi tárca, továbbá az egyházak magas rangú képviselői, valamint a Kazahsztánban élő magyarok kulturális közösségének vezetői. A honvédet ábrázoló, magyar, kazah és orosz feliratú emlékmű lábánál elhelyezték virágaikat a közeli települések kazah tisztségviselői és az emlékezésben osztozó környékbeli civilek is. 

Hasonló, bár szerényebb emlékmű található például a dél-oroszországi Krasznodar központjában, a Raspilevszkaja utca 327. számú háza előtt. 

A nagyváros önkormányzatához még 2000-ben érkezett meg az orosz Memorial kérése az Észak-Kaukázusban kemény munkára fogott és ott elhunyt hadifoglyok – magyarok, németek, románok – emlékét megőrző térplasztikák felállításáról. 

Krasznodar
Fotó:  Farkas József György
Krasznodar

A helyi lakosság számára egyébként szinte mindegy volt, kikre emlékeztetnek a feliratok, a németek szövetségeseit külön nem tartották számon. (Maga a „német” szó is a szláv nyelvekben eredetileg némát, nem beszélőt, azaz a helyi nyelvet nem ismerőt, tehát idegent jelentett.) Ezzel együtt 

az emlékművek megrongálásáról, pláne meggyalázásáról nincsenek jelentések.

Fotó:  Farkas József György

Köszönöm a Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetőjének, dr. Holló József tábornoknak a képek rendelkezésemre bocsátásával nyújtott segítségét, továbbá Flora Vatuljannak, a krasznodari egyetem professzorának szövegi és képi hozzájárulását.

magyar emlékek_kazahsztán_oroszo
+4 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.