Magyar emlékek nyomában: Magyar internacionalisták – Omszk

Farkas József György 2018. június 20., 14:23

Az 1917. októberi forradalmat követően, az oroszországi polgárháború éveiben – egyes értékelések szerint – százezernél is több magyar harcolt a Vörös Hadseregben. „Internacionalisták” gyűjtőnév alatt más nemzetiségű hadifoglyok is bekapcsolódtak a küzdelembe a bolsevikok oldalán, megint mások – például az ugyancsak nagyszámú cseh „legionárius” – a fehéreket erősítették. 

Bár elsősorban a fogságból szabadulás és a hazatérés reménye motiválta a különböző zászlók alatt küzdőket, a politikai szempontok sem voltak elhanyagolhatók. Különösen a magyarok esetében lehet erről szólni, hiszen a megbuktatott cári rendszer fogolytáboraiban sínylődők sokaságát megérintették, sőt meggyőzték az egyenlőségről, az elnyomók elkergetéséről, a boldog jövőről beszélő kommunista agitátorok.

Mintegy félmillió, az akkori Magyarországról származó hadifogoly ült a táborokban, legtöbbjük Szibériában 1917 elején. Közülük kerültek ki azok a vöröskatonák, akik a bolsevik haderőben, s akik később a Tanácsköztársaság seregében is feladatot kaptak.  

Az egyik ilyen „magyar góc” volt a nyugat-szibériai Omszk, ahol nemcsak hadrendbe állították az önkénteseket, de tájékoztatásukra, agitációjukra is figyelmet fordítottak. Ott jelent meg 1918 februárjában a Forradalom című nyomtatott újság Ligeti Károly (*1890. december 8., Kiskőrös–†1919. június 2., Omszk) szerkesztésében.

Képgalériánk:

Omszk visszafoglalását követően Vörös Újság címmel jelent meg ugyanott a magyarok lapja, amely 1920 januárjától 1921 augusztusáig tájékoztatta a szibériai magyarokat a hadi helyzetről, illetve hazatérésük lehetőségeiről. Ligeti már 1917-ben a bolsevik párt tagja lett, később az omszki területi magyar pártszervezet elnökeként alapította és készítette a lapot, amely 1918 májusáig jelent meg. Akkor a fehérek elfoglalták az Irtis menti várost, a harcokban megsebesült Ligeti Károlyt egy évig fogságban tartották, majd kivégezték.

Az omszki újságok mellett más, rövidebb életű magyar nyelvű orgánumok is napvilágot láttak az Urálon túl, és a cikkünkben említettek tízezrekhez jutottak el, egészen a Csendes-óceánig és Közép-Ázsiáig.  

A magyar internacionalisták omszki tevékenységét ma emlékmű idézi a szibériai nagyváros egyik parkjában. A felirat szerint a szobor azok a magyarok előtt tiszteleg, akik Szibériában harcoltak a szovjethatalom védelmében. A külön álló kőre vésett szöveg megemlékezik arról a 13 magyarról, akit a fehérgárdisták itt lőttek agyon 1918 júniusában.

Régebben, ünnepi alkalmakkor díszőrség is állt a szobor mellett; az emlékművet – ismereteink szerint – ma is rendben tartják a helybéliek, fotója megtalálható a város honlapján.

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS