Kezünkhöz nőtt mobiltelefon, új Rolling Stones-lemez és Eger várának ostroma
Új sorozatunk indul Tripla Kávé néven, melyben heti szinten egy-egy kulturális, tudományos és történelmi hírt-témát járunk körbe, könnyedebb hangvételben.
Kedves Olvasó, tudta-e, hogy egy felmérés szerint depressziós lehet a szénszavas üdítőktől? Esetleg azt, hogy ha a borospoharában megmártózik egy gyümölcslégy (közismertebb nevén muslica) akkor nem feltétlenül kell kiöntenie a bort a mosogatóba? S mit szólna ahhoz, ha azt írnám, hogy egy 61 éve folyamatosan működő zenekar októberben új lemezzel jelentkezik?
A szénsavas történet hátterében pedig olyan jelenségek állnak, mint a cukor, az elhízás és az inzulinrezisztencia. Noha a Scientific Reports tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzője, Ju-Young Jung megjegyzi, hogy nem feltétlenül ezek a problémák állnak a szóban forgó összefüggés hátterében, s további kutatásokra lenne szükség a kérdés vizsgálatát illetően.
Az viszont még kutatás nélkül is kimutatható, hogy napjainkban létezni sem tudunk a mobiltelefonunk nélkül. Egy dolog, hogy a pénzügyektől kezdve az utazáson át egyre több mindent intézünk okoseszközeinken (főleg, ha egyre több bankfiók és fizikai üzlet zár be), ám az évről évre szélesebb és nagyobb készülékek már a hálószobánkba is befurakodtak.
Az emberi agy ilyenkor dopamint, egy úgynevezett boldogsághormont termel, s bár többnyire senki sem kérdezi, de legbelül mindannyian boldogságra vágyunk. Akkor hol itt a probléma, merülhet fel az olvasóban. Nos, ott, hogy az okoseszközök és a közösségi média ördögi paktuma mesterséges módon idézi elő ezt az állapotot, a „telítettség érzésesét”, s tulajdonképpen átveri az agyunkat, amely valós teljesítmény híján is dopaminnal jutalmaz bennünket.
A Joy Magazin és Reacty Digital friss reprezentatív felmérése pedig sajnos megerősíti ezeket a feltételezéseket. A kutatás a magyar emberek digitális forradalomhoz fűződő viszonyát vizsgálta, s a reggeli mobilozásra is kitért. Kiderült például, hogy a megkérdezettek közel negyede azonnal a telefonja után nyúl, míg összességében nézve 75%-uk legalább 1-2 órán belül fellép a világhálóra.
A Rolling Stones tagjai számára például minden nap valóságos ajándék, hiszen bár a kövek már több mint 60 (!) éve töretlenül gördülnek, a zenekar tagjai már a nyolcvan felé közelítenek. Charlie Watts alapító-dobos 2021 nyarán bekövetkezett halála után pedig már csak Mick Jagger és Keith Richards aktívak az eredeti tagok közül (Bill Wyman basszusgitáros 1992-ben lépett ki a zenekarból).
A Rolling Stones tavaly egy tizennégy állomásos európai turnéval ünnepelte meg az együttes 60. születésnapját, amely során a dobok mögött már az a Steve Jordan ült, akit nem sokkal Charlie Watts halála előtt jelentettek be, mint a zenekar 2021-es őszi turnéjának dobosa.
Az elmúlt évek során többször felmerült és elhangzott egy készülő új Rolling Stones-lemez, amit szerda délután le is lepleztek a legendás londoni Hackney Empire színházban. A pletykák tehát igazak voltak, s október 20-án végre megjelenik a 24. Stones-nagylemez „Hackney Diamonds" néven.
Már csak azért is, mert két dalt még 2019-ben, Charlie-val a dobok mögött rögzítettek, az egyik dalon maga Bill Wyman is közreműködik majd, s a pletykák szerint Lady Gagán kívül Stevie Wonder és Paul McCartney is részt vettek a lemez elkészítésében.
Holnap lesz 471 éve, hogy az oszmán törökök 60-70 ezer fős hadserege megindult a Dobó István parancsoksága alatt álló egri vár ellen. A történetet valószínűleg mindannyian ismerjük, hiszen többek közt Tinódi Lantos Sebestyén is megírta „Egör várának” summáját, a török császár hadának „szégyönvallását”, valamint Habsburg Ferdinánd király nagy vigasságát.
S persze, ki ne ismerné Gárdonyi Géza nagy klasszikusát, az Egri Csillagokat, melyből két filmfeldolgozást is készítettek. Az egyik az utolsó magyar némafilm volt, 6 felvonásban, Fejős Pál rendezésében. A másikat 1968-ban mutatták be, Várkonyi Zoltán rendezésében, Sinkovits Imre, Kovács István és Venczel Vera főszereplésével. Érdekesség, hogy utóbbit 2018-ban digitálisan is felújították, így az már 4K felbontásban is megtekinthető.
Szerencsére azonban a szóban forgó állítás első fele is igaz, s gazdag történelmükben azért jócskán kijutott a szép és dicsőbb pillanatokból. Ilyen az egri vár sikertelen ostroma is, melyre egyfajta korabeli „magyar Dávid és Góliát” küzdelemként tekinthetünk. 2023-ban pedig azt üzeni, hogy még a legkilátástalanabb helyzetekben sem szabad feladni, s hogy az összefogás és a magasztosabb közös cél ereje olykor képes ellensúlyozni a túlerőt.
