II. András, a csillaghullásban álmodó

Nagy Miskó Ildikó 2018. augusztus 19., 08:46

A média kárpát-medencei munkatársai számára rendezett sajtóbemutató előzte meg a székesfehérvári 6. Koronázási Szertartásjáték augusztus 18-ai bemutatóját. A II. András, a csillaghullásban álmodó című, jelképesen a Nemzeti Emlékhelyen, a magyar uralkodók egykori koronázó és temetkezési helyén bemutatott produkcióra Felvidékről portálunk kapott meghívást.

Fotó: Ifj. Nagy Ildikó
A Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át Szikora János igazgató-rendező

A másfél órás előadás előtt dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere és dr. Szikora János, a helyi Vörösmarty Színház igazgató-főrendezője szólt a hozzávetőleg 300 jelenlevőhöz. A hajdani koronázóváros első embere örömmel jelentette be, hogy Szikora Szikora János jogászdoktor, színházigazgató, rendező, Jászai Mari-díjas és érdemes művész augusztus 20-a alkalmából, pár órával korábban Budapesten a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át Gulyás Gergelytől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől. Az érdemrendben a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató személyek részesülnek.

A kitüntetett alkotó elárulta: az évek során ráébredt arra, hogy nem az a fontos, mi zajlik a színpadon, hanem az, hogy mi történik az emberekben, milyen gondolatok, érzések születnek meg bennük. Hozzátette: az általa életre hívott szertartásjátékok szereplői virtuális értelemben egy katedrálist építenek érzelmekből és gondolatokból. Székesfehérváron – a magyar nemzet történelmi fővárosában. Mivel fontosnak tartja, hogy a határon túli magyar fiatalok beépítsék lelkük láthatatlan tégláit ebbe a katedrálisba, ezért idén első alkalommal közülük hatvanan statisztaként szerepelhettek a produkcióban. A legnagyobb elismerést számára mindig az jelenti, amikor látja a közönség szemében a csillogást, az elégedettséget. Úgy véli, hogy leginkább ezért érdemes csinálni.

A magyarságtudat-erősítő városvezetés és az elszánt „Szikora-csapat“ együttműködésük 2013-ban termett gyümölcse az összmagyarság viszonylatában egyedülálló Koronázási Szertartásjáték, amely legautentikusabb helyszínéül kínálkozott a Nemzeti Emlékhely, ahol a romok fölé méretes színpadot ácsoltak. Az ötlet kezdeti vegyes fogadtatása, illetve a nyaranta bemutatott különös királyi élettörténetek felidézése után a székesfehérváriak egyre büszkébbek az évi 2-2 előadás során hozzávetőleg 5 ezer bel- és külföldi nézőt vonzó produkciókra.

Fordulóponthoz érkezett a történelmi produkciósorozat

Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. (Vak) Béla és III. Béla után idén az Árpád-ház egyik legismertebb, s leghosszabb ideig uralkodó királya, az Aranybullát megfogalmazó II. András (1176 – 1235) koronázási szertartását és életét vitte színre Szikora János rendező. Az egykori Nagyboldogasszony Bazilika helyén ismét felépített grandiózus szabadtéri színpadon a sajtóbemutatón kívül augusztus 18‒19-én este egy-egy teltházas előadás zajlott-zajlik, s azokban a színészeken kívül idén is helyet kaptak a történelmi óriásbábok.

A II. András királyról szóló szertartásjáték kapcsán Szikora János hangsúlyozta: fordulóponthoz értek, ugyanis az előadásokban évről évre visszatérő liturgikus elemek mellett abban most nagyobb teret kap az uralkodó személyes történetének a bemutatása, amitől a produkció “történetmesélőbbé” válik. “Felerősödtek a színészi játékok, erőteljesebbé váltak egyes jelenetek. Királyaink stafétaként adták át egymásnak a jogart - összefüggő láncolat ez, amit összesen 10 szertartásjáték során kívánunk bemutatni. Kérem, a következő előadásokat se hagyják ki!” – fogalmazott, majd az előadás nyitányaként felhangzott Ady Endre Intés az őrzőkhöz című verse.

Míg II. Andrást a történelemkönyvekből könnyelmű, az ország javait és birtokait eltékozló, gyöngekezű álmodozóként ismertük meg, a sodró lendületű előadás azt sugallta: az Árpád-ház egyik legmodernebb, az újdonságok iránt érdeklődő uralkodója volt, aki korát évszázadokkal messze megelőzte. Öt gyermeke közül Béla fia IV. Béla néven követte őt a trónon, s lett a tatárjárás után a második honalapító. Erzsébet lányában pedig mindmáig az Árpád-ház negyedik szentjét tiszteli az egyház.

Három meghatározó motívum – titkokkal és tanulságokkal

A produkció gerincét három meghatározó motívum képezi. Az egyik ezek közül felesége, Merániai Gertrúd rendkívül brutális módon, kiskorú Béla fia szeme láttára történő meggyilkolása. „A gyermek lelkébe beleégett a felismerhetetlen véres húscafat...”Az egész Európát sokkoló bűncselekmény kapcsán többféle teória született, s vélhetően sosem tudjuk meg az igazságot.

Képgalériánk:
Fotó: Ifj. Nagy Ildikó

A másik motívum a közjogi értelemben páratlan Aranybulla kiadása, ami a Magna Charta után az első igazi európai alkotmánynak nevezhető. II. András magyar király 1222-ben kiadott, aranypecséttel ellátott királyi dekrétumában állította helyre és bővítette ki Szent István alkotmányát, s azt éppen Székesfehérváron hirdették ki. „E király új katedrálist emelt a jog tégláival, rendbeszedte az ország széthúzó erőit...“

A harmadik pedig az, hogy ő volt Szent Erzsébet apja. A 13. században egész Európában elterjedt az Assisi Szent Ferenc nevéhez köthető jelentős vallási-szellemi áramlat. Az általa Szent Erzsébetnek küldött csuhát jelenleg Párizsban élő ferences szerzetesek őrzik, s azt senkinek sem hajlandók kiadni. „A világ csak a szeretet által dicsőülhet meg. Azon igyekezzetek, hogy ti is a szeretet alkotásai legyetek...!” – visszhangzik fülemben az örökérvényű üzenet, amely egyik megtestesítője a világi javairól lemondott, betegeket és szegényeket segítő Szent Erzsébet volt. Miközben II. András idelenn a magyarok földi mennyországát akarta megteremteni, Erzsébet lánya a mennyei királyságról álmodott, s látomások vezérelték.

A szenvedéllyel, kalandokkal és titkokkal teli történetben II. Andrást Sághy Tamást, Gertrúdot pedig Varga Gabriella alakítja. Árpád-házi Szent Erzsébet szerepében a fiatal Osváth Juditot, koronázó érsekként Körtvélyessy Zsoltot, Zsófia grófnőként Závodszky Noémit, narrátorként Mihályi Győzőt láthattuk viszont. A Koronázási Szertartásjáték dramaturgja Matuz János, koreográfusa Horváth Csaba, díszlettervezője Szendrényi Éva volt, a jelmezeket Kovács Yvette Alida tervezte, a zenét pedig Szirtes Edina Mókus szerezte.

Sághy Tamás: nemzetünk történetét minden magyarnak illik ismerni

Sághy Tamás portálunknak elmondta: II. István és Lukács érsek karakterszerepe után még jobban örült e nagyszerűen megírt, összetett szerepnek. „Az egyik legnagyobb kihívást a játéktér jelentette, hiszen egy hatalmas színpadon játszunk, miközben folyamatosan két kameraman dolgozik a közelünkben. Egyidejűleg egy színházi képet is létre kellett hoznunk, ugyanakkor majdnem úgy is érezhettük magunkat, mintha filmet készítettünk volna. Mindkét igényt állandó nagy odafigyeléssel úgy kellett kiszolgálnunk, hogy egyik se sérüljön. A másikat pedig a koncentrációt alaposan igénybe vevő nagy kánikula jelentette, hiszen többször is 35 Celsius-fokos hőségben próbáltunk” – fejtette ki.

Hangsúlyozta: nemzetünk történetét minden magyarnak illik ismerni. Úgy véli, hogy „II. András jó példával szolgált a kortárs uralkodóknak és utódainak is.  Az Aranybulla ugyanis egy olyan fordulópont volt az életében, amely hiányában talán egy polgári forradalom tört volna ki Magyarországon. A harcokból hazatért király egy olyan helyzetbe csöppent, amikor már nem csak a köznép zúdult fel, hanem a nemesek is lázongtak.  A hatalom mindezek láttán úgy döntött, hogy önmagát akarja ellenőrizni, s olyan rendeleteket hozott, amelyekek 1848-ig kisebb változtatásokkal az első magyar alkotmányt képezték. Történt ez olyan korban, amikor a királyok azt tehettek, amit akartak”.

Hozzátette: jövőre IV. Béla életműve kerül terítékre, majd Kun László és III. András király életét idézi a 10 részesre tervezett szertartásjáték-sorozat, amely az Aranybulla kihirdetésének 800. évfordulója alkalmából, 2022-ben egy meglepetés-produkcióval zárul.

Pandy Rita: újdonságként ügyes határon túli diákszínjátszók statisztáltak

Pandy Rita, a Rákóczi Szövetség rendezvényszervezője és a magyar iskolaválasztásért felelős egyik munkatársa portálunknak azt nyilatkozta, hogy szövetségük Szikora igazgató úrtól kapta az arra vonatkozó felkérést, hogy mivel minden évben sok tábort szerveznek, idén szólítsanak meg több tucat olyan határon túli magyar középiskolást, akik szívesen részt vennének az augusztus 12-22. között zajló I. Kárpát-medencei színjátszó táborban. Azzal a szándékkal, hogy őket statisztaként bevonják az idei szertartásjátékukba.

„Hatvanan érkeztek a felvidéki Ipolyságról, valamint az erdélyi Nagyváradról, Temesvárról és Tordából, továbbá a vajdasági Zentáról és a kárpátaljai Péterfalváról. Meghívóinkat 6 olyan iskolákba küldtük szét, amelyekben jól működik színjátszó csoport. Az érdeklődők fényképes bemutatkozó leveleit továbbítottuk a színházba. A szertartásjáték alkotói pedig e levelek alapján különféle szerepekkel bízták meg őket. A szombati bemutatóig mindössze öt napig, ám mindig éjfélig próbáltak. Szakemberek drámafoglalkozásokat is tartottak a táborozóknak, akiket a színházban is körülnézhettek. Emellett programunkat úgy állítottuk össze, hogy maradjon idejük a nevezetességek megtekintésére, szórakozásra, kirándulásra is. E fiatalok között talán egész életre szóló barátságok is szövődtek, ami magyarság-megtartó erő lehet” – magyarázta.

Valószínű, hogy a Rákóczi Szövetség és a székesfehérvári színház közti együttműködés majd a következő években folytatódik, ami további színjátszó táborok megrendezését és újabb statisztálási lehetőségeket von maga után. Az idei Székesfehérvári Királyi Napok további tartalmas programjai pedig 20-án estig élvezhetők.

0 HOZZÁSZÓLÁS