2022. december 5., 22:01

Ferenczy István szobra Rimaszombatban

Ferenczy István, a magyar szobrászat első igazi nagymestere Rimaszombatban született 1792-ben, és szülővárosában is halt meg 1856-ban.

ferenczy.jpg
Ferenczy István szobra

Kezdetben apja műhelyében volt lakatosinas, majd Bécsben kitanulta a rézmetszést is, Budán pedig akadémiai pályadíjat nyert egyik domborművével. Aztán Rómába ment, ahol Thorvaldsen műhelyében megtanulta a márványfaragást. 

Amikor József főherceg 1819-ben meglátogatta Rómát, felfigyelt a magyar művészre, és 400 forint évi díjat adott neki. Visszatérése után Debrecenben, Budán és Esztergomban élt. Saját költségén szobrászműhelyt alapított. 1832-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta Ferenczy Istvánt. 

1840-ben Hunyadi Mátyás emlékművére sok tervet készített, de az pénzhiány és a társadalom közömbössége miatt nem készült el. A Pásztorlányka, a Brunszvik-emlékmű, a Kölcsey Ferenc emlékszobor alkotója végül is tönkrement, s fáradtan, betegen hazatért Rimaszombatba. Ezekben az években fedezte fel és tanította kőfaragóműhelyében Izsó Miklóst, aki egy tamásfalvi kőfaragó segédje volt. 

Ferenczy 1856-ban halt meg szülővárosában és jeltelen sírba temették. 1902-ben, Beöthy Zsolt megkerestette Ferenczy sírját, exhumálását követően hamvait a református templom kriptájában helyezték el, az Eurydiké-szoborral együtt. 

A templom külső falán, bemélyesztett fülkében látható Ferenczy István carrarai márványból készített mellszobra, Vaszary László alkotása. A mellszobrot 1909-ben avatták fel.
Ferenczy István a magyar klasszicista szobrászművészet megteremtője, aki útnak indította pályáján Izsó Miklóst, és szoborkészítésre alkalmas hazai márványt is talált.


 

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.