2018. július 8., 17:53

Csillaghullásban álmodó – székesfehérvári időutazás II. András király korába

Liturgikus királylegenda formájában mutatja be kiválasztott Árpád-házi királyaink életét 2013 óta minden nyáron Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgató-rendezője alkotótársaival együtt – jelképesen a Nemzeti Emlékhelyen, a magyar uralkodók egykori koronázó és temetkezési helyén. Az alkotók az augusztus 18‒19-én megtartandó 6. Koronázási Szertartásjáték kulisszatitkairól július 7-én a Vörösmarty Színház előtt tartott sajtótájékoztatón számoltak be a Kárpát-medencei magyar újságíróknak, köztük a Felvidéket képviselő Ma7.sk portál munkatársainak.

Szertartásjáték 18-ban
Galéria
+20 kép a galériában
Fotó: Szabó Eszter

Hihetetlen erőt meríthetünk dicső múltunkból

A helyi lakosok és a turisták nagy érdeklődése közepette zajlott sajtótájékoztató elején Brájer Éva, Székesfehérvár alpolgármestere hangsúlyozta: amikor Magyarország nagy fejlődésnek indult, mindig visszanyúlt dicső múltjához, amiből folyamatosan hihetetlen erőt meríthet. 2010 után Székesfehérvár vezetése úgy érezte: a hajdani koronázóváros és a magyarság múltját másként kell bemutatni, mint azt eddig tette. E gondolatiságban a városvezetés kiváló partnerre talált a színház igazgatói pályázatát megnyerő Szikora Jánosban. Együttműködésük 2013-ban termett gyümölcse az összmagyarság viszonylatában egyedülálló Koronázási Szertartásjáték, amely legautentikusabb helyszínéül kínálkozott a Nemzeti Emlékhely, ahol a romok fölé méretes színpadot ácsoltak. Az ötlet kezdeti vegyes fogadtatása, illetve a nyaranta bemutatott különös királyi élettörténetek felidézése után a székesfehérváriak egyre büszkébbek az évi 2-2 előadás során hozzávetőleg 5 ezer bel- és külföldi nézőt vonzó produkciókra.

Fotó:  Szabó Eszter

Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. (Vak) Béla és III. Béla után idén az Árpád-ház egyik legismertebb, s leghosszabb ideig uralkodó királya, az Aranybullát megfogalmazó II. András (1176 – 1235) koronázási szertartását és életét viszi színre Szikora János rendező. Az egykori Nagyboldogasszony Bazilika helyén hamarosan ismét felépülő grandiózus szabadtéri színpadon augusztus 18‒19-én 21 órától mutatják be a II. András, a csillaghullásban álmodó című előadást, amelyben a színészeken kívül idén is helyet kapnak a történelmi óriásbábok.

Fotó:  Szabó Eszter

Szikora János leszögezte: II. Andrásnak fantasztikus élete volt. A történelemkönyvekből könnyelmű, az ország javait és birtokait eltékozló, gyöngekezű uralkodóként ismertük meg őt. „Gyönge kezű uralkodó aligha lehetett, ha harminc évig uralkodott olyan időszakban, amikor Magyarország Európa 3-4. legjelentősebb államának számított.  Ízig-vérig modern, az újdonságok iránt érdeklődő uralkodó volt.

Mivel az álmokhoz sok pénz kell, gyakran került pénzszűkébe, ám megreformálta a gazdaság rendszert, s a terményadókról fokozatosan áttért a pénzadókra. Öt gyermeke közül Béla fia IV. Béla néven követte őt a trónon, s lett a tatárjárás után a második honalapító. Erzsébet lányában pedig az Árpád-ház negyedik szentjét tiszteli az egyház” – fogalmazott a rendező.

Fotó:  Szabó Eszter

Alapmotívumok: Gertrúd meggyilkolása, az Aranybulla kiadása és Szent Erzsébet élete

Majd elárulta: a tervezett produkció gerincét 3 meghatározó motívumot képezi. Az egyik ezek közül felesége, meráni Gertrúd rendkívül brutális módon,  kiskorú Béla fia szeme láttára történő meggyilkolása. „Tévesen azt hisszük, hogy a Bánk bán című műből ismerjük Gertrúd gyilkosságának részleteit. Az egy egész Európát sokkoló bűncselekmény volt, hiszen addig csak királyokat szoktak meggyilkolni, királynékat nem. E gyilkosság kapcsán többféle teória született, s vélhetően sosem tudjuk meg az igazságot. Azok közül az idei szertartásjátékunkba beleszőttük az egyik változatot” – fejtette ki.

Fotó:  Szabó Eszter

A másik motívum a közjogi értelemben páratlan Aranybulla kiadása, ami a Magna Charta után az első igazi európai alkotmánynak nevezhető. II. András magyar király 1222-ben kiadott, aranypecséttel ellátott királyi dekrétumában állította helyre és bővítette ki Szent István alkotmányát, s azt éppen Székesfehérváron hirdették ki.

A harmadik pedig az, hogy ő volt Szent Erzsébet apja. A 13. században egész Európában elterjedt az Assisi Szent Ferenc nevéhez köthető jelentős vallási-szellemi áramlat. Az általa Szent Erzsébetnek küldött csuhát jelenleg Párizsban élő ferences szerzetesek őrzik, s azt senkinek sem hajlandók kiadni. A rendező az elmondottakhoz hozzáfűzte: idén először kétpólusú előadással rukkolnak elő, ugyanis a koronázási liturgia kihagyhatatlan felelevenítése mellett a színpad távolabbi pontján majd Szent Erzsébet élettörténetének jelentősebb epizódjai játszódnak.

Fotó:  Szabó Eszter

Határon túli magyar diákok statisztálhatnak az idei produkcióban

A továbbiakban Matuz János, a szertartásjáték dramaturgja azt is tudatta, hogy a Rákóczi Szövetséggel történő együttműködés eredményeként idén először szerveztek történelmi tábort 60 határon túli magyar fiatal részére. Miután ők II. Andrással és korával kapcsolatos újabb ismeretekkel gazdagodnak, staisztálhatnak is az előadásban. Továbbá egy Szent Erzsébetről szóló rajzpályázatot is hirdettek, illetve az életét 11 epizódban lehetett feldolgozni, s a legjobban sikerült munkákat egy embernagyságú kódexben teszik közszemlére. 

Fotó:  Szabó Eszter

További újdonság, hogy az idei szertartásjáték a megszokottnál majdnem egy órával korábban kezdődik. A közönség ugyanis részese lehet a koronázótemplomba tartó királyi felvonulásnak is, s azután kezdődik az előadás.

A címszerepben Sághy Tamás, s az óriásbábok sem hiányozhatnak

A sajtótájékoztatón bemutatták az idei darab szereplőit, köztük a II. Andrást alakító Sághy Tamást és a Gertrúdként színpadra lépő Varga Gabriellát. Árpád-házi Szent Erzsébet szerepében a fiatal Osváth Juditot, koronázó érsekként Körtvélyessy Zsoltot, Zsófia grófnőként Závodszky Noémit, narrátorként Mihályi Győzőt láthatjuk majd viszont. A Koronázási Szertartásjáték koreográfus Horváth Csaba, az előadás díszlettervezője Szendrényi Éva, a jelmezeket Kovács Yvette Alida tervezte, a zenét pedig Szirtes Edina Mókus szerezte.

Fotó:  Szabó Eszter

Végül azt is megtudtuk: a következő években IV. Béla, Kun László és III. András király életét idézi majd a 10 részesre tervezett szertartásjáték-sorozat, amely az Aranybulla kihirdetésének 800. évfordulója alkalmából, 2022-ben egy meglepetés-produkcióval zárul.

Az idei Koronázási Szertartásjáték kapcsán online jegyvásárlásra a www.koronazas.hu oldalon van lehetőség, Székesfehérváron pedig a Vörösmarty Színház jegyirodájában, a Városház téri jegyárusító pavilonban és a Tourinform irodában (Hiemer-ház) válthatóak belépők.

Fotó:  Szabó Eszter

Az egyedi szabadtéri előadás végett a városba látogatók az augusztus 10-20. között zajló Székesfehérvári Királyi Napok további tartalmas programjait is élvezhetik. Egyebek mellett középkori hangulatú forgatag részesei lehetnek a belvárosban zajló Koronázási Ünnepi Játékokon. Esténként II. András életének legfőbb mozzanataival az épületek falára kivetített történelmi képregény segítségével is megismerkedhetnek, a Fő utcán pedig az Árpád-házi uralkodókat és családtagjaikat megszemélyesítő, immár 19, közel öt méter magas óriásbábbal találkozhatnak. Az érdeklődők a történelmi óriásbáb-felvonulásból a szertartásjáték időpontjáig minden szombaton 18 órától kaphatnak ízelítőt, s ez a sajtótájékoztató után sem volt másként.

Szertartásjáték 18-ban
Galéria
+20 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.