2019. december 24., 20:00

A tragikus sorsú királyné magyar karácsonyai

A Habsburg császári és királyi udvarban nem csak a szentestét ünnepelték december 24-én Ferenc József császár ideje alatt, hanem a császár feleségének, a legendás Sissinek születésnapját is. Erzsébet egy foggal született 1837. december 24-ének estéjén, a babonák szerint ez nem jelentett szerencsés sorsot. Erzsébet sosem szerette saját születésnapjait, mert a múlandóságra emlékeztette ez a nap. De milyen volt a Habsburg karácsony Sissi korában?

Erzsébet a bajorországi Possenhofenben született, apja Maximilián herceg és Ludovika hercegné szabad szellemben nevelték a vadóc természetű kislányt, aki soha nem készült uralkodónak. A hercegi családban kötöttségek nélkül teltek az ünnepek is, mindaddig, amíg Erzsébet tizenhat évesen, 1853-ban meg nem ismerkedett az ifjú osztrák császárral, Ferenc Józseffel, és a menyasszonya nem lett. Erzsébet életére innentől kezdve rányomta bélyegét a spanyol udvari etikett szorító merevsége. Ferenc Józseffel Münchenben karácsonyoztak együtt először, akkor még jegyespárként egymás festett képeit ajándékozták a másiknak. Ferenc József egy gyönyörű virágcsokrot és egy papagájt is átnyújtott leendő feleségének, amit fél órával korábban egy gyorsfutár hozott a bécsi pálmaházból, illetve a schönbrunni állatkertből.

Erzsébet a császár feleségeként nem szerette meg az udvari karácsonyokat, az uralkodó párnak az ünnep alkalmával mindig hosszú hivatalos ceremóniákon kellett részt vennie. A családias hangulatú ünneplésekre vágyó Sissi sokszor hosszú órákon keresztül állt férje mellett és fogadta a rangos emberek jókívánságait, miközben ruhái több kilót nyomtak és ez fárasztotta a császárnét. Erzsébet rendkívül hiú lény volt, napjainak nagy részét elvette a saját szépségével és testi épségével való foglalatosság, ezért nem szerette saját karácsonyi születésnapjait sem, hiszen az idő múlása az öregségre, az elmúlásra emlékeztette. Nehezményezte azt is, hogy születésnapja egybeesik a legszentebb ünneppel.

Sissi karácsonyai 1867 után váltak boldogabbá, amikor a magyarok a kiegyezést követően a királynénak ajándékozták a gödöllői Grassalkovich palotát, amely hely végre meghittséget és nyugalmat adott a zaklatott lelkű Erzsébetnek is. Karácsonykor is Gödöllőre vonult vissza családjával ezentúl, még idős, az udvari hagyományoktól megrögzött, magyargyűlölő anyósa, Zsófia főhercegnő sem tudta ebben megakadályozni. Erzsébet nagyon örült annak, hogy kedve szerint díszíthette fel az egész kastélyt, a díszterembe hatalmas, közel tízméteres fenyőfát hozatott, a természet adta kincsekkel díszítette és rengeteg ajándékkal készült. Egyes források szerint többször inkognitóban kiszökött a kisvárosba, hogy ajándékokat vásároljon szeretteinek, szolgálóinak és a falubelieket is meglepte. Legkisebb gyermekének, Mária Valériának karácsonykor is minden kívánságát teljesítették, a kis főhercegnő kedvéért a kastély udvarát vízzel fellocsolták, így alakítottak ki korcsolyapályát számára, amely Erzsébetnek is igencsak a kedvére volt, hiszen szerette a különféle sportokat. A tél beálltával gyakran vadászott is. A királyi család gyakran segített a rászorulókon. Karácsonykor és újévkor is pénzadományokat, ruhákat, játékokat adtak a szegényebbeknek.

Szentestéken gyakran játszottak szembekötősdit, és a császári kisebb gyermekek kis előadásokkal, zenével, versekkel szórakoztatták a felnőtteket. A szentesték általában 6 órakor kezdődtek a gödöllői udvarban, a családon kívül az udvarhölgyek és az udvarmesterek is jelen voltak. A többfogásos menüben a kedvencek szerepeltek, szárnyasok, hal, leves és desszert. Erzsébet számára ugyan az étkezés nem játszott nagy szerepet, nagyon keveset evett, élete végéig megőrizte nádszál karcsú alakját, és 172 cm-es testmagasságához alig érte el az ötven kilót. De mindig nagyon ügyelt arra, hogy az asztal pompásan meg legyen terítve, az udvar beszállítója ekkor a Herendi Porcelánmanufaktúra volt. Ők készítették el Ferenc József megrendelésére Erzsébet számára a Gödöllő-mintás, keleties motívumokkal díszített porcelánkészletet. Az étkezések azért is érdekesek voltak, mert a konyha mintegy 200 méterre volt a szalontól, ahol az ételeket felszolgálták. Így a személyzetnek speciális meleg vízzel töltött melegítőkbe burkolva kellett a kész ennivalót átcipelni, ráadásul nem kevés lépcsőt is megmászni a teherrel.

Az ajándékok személyre szólóak voltak. A felnőttek ékszert, ruhát kaptak, a gyerekek a tanulmányaikhoz kapcsolódó tárgyakat. Mária Valéria 7 éves volt, mikor először részt vett a gödöllői karácsonyon. Következő évben saját kezűleg készített ajándékot édesanyjának, egy Magyarország térképpel kedveskedett neki.

Mivel Erzsébetnek földig érő hajkoronája volt, az ünnepi frizura elkészítése több mint hat órát vett igénybe, és a roppant súly többször okozott neki nyak, hát és fejfájást is.

A viszonylagos boldog karácsonyok és ünneplések ideje az 1889-es évig tartott, ekkor lett öngyilkos a császári pár egyetlen fia, Rudolf trónörökös. A fia halála örökre elkeserítette Erzsébetet, soha többet nem akart ünnepelni, és meg is tiltotta a születésnapja és a karácsony meghitt ünneplését, karácsonyfát többé nem állíttatott és bolyongó lelke sem tudott megnyugodni.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.