Zarándokút Európa szívén keresztül
A főbb kegyhelyeket érintő 1400 kilométer hosszú zarándokútvonal magyarországi szakaszán biztosan nem fognak eltévedni a zarándokok, hiszen a tervek szerint már jövőre elkészülnek a jelfestéssel és a táblázással az önkéntesek.
Európa talán legjelentősebb és legismertebb ilyen útvonala a Szent Jakab sírjához vezető zarándokút, vagyis az El Camino. A spanyolországi Santiago de Compostelába vezető mintegy 800 kilométer hosszú út évente százezres nagyságrendekben vonzza a zarándokokat, akik napi 25-30 kilométereket gyalogolva, útközben szerény körülmények között megszállva jutnak el hetek alatt az apostol földi maradványaihoz, hogy aztán hitükben megerősödve térjenek vissza otthonukba.
Részben ez adta az ötletet a Mária-út létrehozásához: az ügyet felkaroló Mária Út Közhasznú Egyesület szerint a Via Maria hiányt pótolhat Magyarországon és a közép-európai régióban. Bár az elmúlt évtizedekben sokan kerestek fel távoli országokban Mária-kegyhelyeket, de a tapasztalatok szerint a nem kevésbé jelentős magyarországi vallási kulturális értékekről nincs ismeretük, zarándoklat tekintetében Magyarország neve a külföldiek szemében pedig végképp ismeretlen.
A spirituális és kulturális értékeket felfűző Kárpát-medencei gyalogút bárki számára bejárható nyomvonalát már kijelölték, amely mentén a magyar történelemben is jelentős szerepet játszó hatvan zarándokhely található (Sümeg, Esztergom, Máriapócs, Csíksomlyó). A kelet-nyugati irányban húzódó Mária-út Budapesten keresztezi a későbbi ütemben kialakítandó, a lengyelországi Czestochowától a hercegovinai Medjugorjéig tartó észak-déli útvonalat.
Osvai Viktória, az út építését mozgató Mária Út Közhasznú Egyesület kommunikációs csoportjának munkatársa az MTI-Pressnek elmondta: a 2006-ban alakult szervezet jelenleg mintegy ötven tagot számlál, de ennél lényegesen több önkéntes vesz részt az úttal kapcsolatos munkálatokban: a jelzések felfestésében, a táblázásban, vagy akár a zarándokszállások kialakításában, meghatározásában. Újdonság, hogy az alap útvonal GPS révén végigkövethető, a térképek már benne vannak a magyar és európai térkép adatbázisokban.
"Nagy erőkkel folynak az utat jelölő lila M, és M plusz betűk felfestése, amelyet szinte teljes egészében önkéntes munkára alapozunk" - ismertette Osvai Viktória. "Az egyesület folyamatosan szervezi az úgynevezett jelzésfelfestő táborokat, amelynek legutóbb a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricse adott otthont, ahol 27 önkéntes sajátított el a szükséges ismereteket. Az egyesületnek emellett kisebb-nagyobb jelzésfestő megmozdulásai vannak a Börzsönyben, Budapesten, Mány és Tatabánya környékén a helyi önkéntesek szervezésében. Ezeket a lehetőségeket próbáljuk minél inkább kihasználni, illetve ajánlani, célunk, hogy a festés minél hamarabb elkészüljön Magyarországon."
A kommunikációs munkatárs szerint a nyolcszáz kilométeres magyar szakaszból már körülbelül háromszáz van felfestve, ez az elmúlt egy-másfél év munkája, amiből lehet látni, hogy nagyon jó ütemben haladnak. "Ha az önkéntesek egyre szaporodó létszámát vesszük, akkor abban bízunk, hogy jövőre akár az egész magyarországi szakasz ki lesz festve" - mondta.
A Mária-út erdélyi szakaszán is egyre több az önkéntes dolgozik annak köszönhetően, hogy az egyesület stratégiai megállapodást kötött az Erdélyi Kárpátok Egyesülettel (EKE), illetve a Gyulafehérvári Karitásszal - tette hozzá Osvai Viktória. A két egyesület vállalta, hogy támogatják a Mariazell-Csíksomlyó zarándokút erdélyi szakaszának megépítését és népszerűsítését; hozzájuk Hargita megyei tanács, illetve a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulásban részt vevő további tizenhárom önkormányzat is csatlakozott. Az utak nyomvonalát nagyrészt feltérképezték, több szakaszon folynak a jelzésfestések. A mindegyik partiumi és erdélyi megyét érintő romániai hálózat főútvonalát véglegesítették - kivéve egyes Kolozs megyei szakaszokat -, amely egyenes vonalban halad majd Máriapócstól Csíksomlyóig.
