XVI. Benedek kolostorba vonul

XVI. Benedek lemondására egészségi állapota miatt került sor - hangoztatta Salvatore Fisichella, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke hétfőn este, a RAI olasz közszolgálati televízióban. Fisichella érsek hozzátette, hogy az egyházfő lemondását követően a Vatikánban sem marad sokáig. Lemondása után a Róma közeli Castelgandolfo pápai rezidenciájára költözik, majd innen a Vatikánon belüli Mater Ecclesiae kolostorba. Ezt a hírt ma Federico Lombardi szentszéki szóvivő is megerősítette. "A pápa a nővérektől elkülönített szárnyon fog élni, a kolostor számára fenntartott részében senki más nem lesz" - hangoztatta.

Hozzátette, a pápa "nyugodtan éli meg lemondását, döntését tiszta fejjel és hosszasan átgondolva hozta meg". A szóvivő megerősítette a l'Osservatore Romano szentszéki napilap értesülését arról, hogy a pápa a tavaly márciusban Mexikóban és Kubában tett látogatása után hozta meg döntését.

Lombardi megerősítette az Il Sole 24 Ore olasz gazdasági napilap értesülését is, miszerint az utóbbi hetekben egy római katolikus klinikán műtétet hajtottak végre a pápán, és kicserélték szívritmus-szabályozóját. A műtétet eddig titokban tartották. Lombardi "rutinműtétről" beszélt. Ratzinger bíboros a pacemakert még pápává választása előtt kapta.

A szóvivő elmondta, hogy XVI. Benedek a lemondása után nem vesz részt az utódját megválasztó konklávén, és semmilyen szerepe nem lesz az új pápa megválasztásában. Jelenléte sem fog problémát okozni utódjának - hangoztatta Lombardi azokra a feltételezésekre reagálva, amelyek szerint XVI. Benedek "árnyékpápaként" magasodhat utódja fölé.

"XVI. Benedek pápai gyűrűjét február 28. után összetörik. Még nem tudjuk, hogy Joseph Ratzinger milyen címet fog viselni, valószínűleg nem bíborosnak fogjuk nevezni, és lehet, hogy a tiszteletbeli római püspök titulusát viseli majd" - hangsúlyozta Lombardi. Megjegyezte, hogy mivel az egyház is teljesen új helyzettel találta magát szemben, számos részletkérdés még tisztázásra vár.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy február 28-ig XVI. Benedek teljes mértékben ellátja pápai feladatait. Szerdán megtartja az általános audienciát, a következő napokban korábbi programja szerint fogadja Guatemala és Románia elnökét.

Hamvazószerdán eredetileg a római Aventinus dombra várták a pápát, de a liturgiát a római Szent Péter-bazilikában tartja meg. "Azért történt programváltoztatás, mert a bazilika sokkal több embert tud befogadni. Jelentős részvételt várunk a bíborosok, a püspökök és a hívők részéről is" - mondta Lombardi.

Az utolsó általános audienciát XVI. Benedek február 27-én tartja meg a Szent Péter téren, ami egyben a búcsúja is lesz.

A l'Osservatore Romano szentszéki napilap hétfői száma arról írt, hogy a pápa már hónapokkal korábban meghozta döntését, amelyet tavaly márciusi, Mexikóban és Kubában tett látogatása óta mérlegelt. XVI. Benedek azért mond le, mivel beteg - jelentette ki Gianluigi Nuzzi, az Il Fatto Quotidiano napilap újságírója, a Vatileaks-botrány kirobbantója. A Dagospia.it jól értesült olasz politikai-bulvárportál az egyházfő betegségét is ismerni vélte.

A lemondás bejelentését követő vatikáni sajtótájékoztatón Federico Lombardi, szentszéki szóvivő tagadta, hogy XVI. Benedek betegség miatt távozna. Ugyanakkor a pápa betegségét firtató kérdést a szóvivő találónak nevezte.

Marco Ansaldo, a La Repubblica Vatikán-szakértő szerint nagy mérkőzés zajlik majd az olasz bíborosok között. Szerinte a következő pápa több mint valószínű olasz lesz: a lengyel II. János Pállal több mint ötszáz év után először választottak nem olasz pápát. Õt is külföldi pápa követte, most ismét az olaszokon a sor - mondta. A vatikanista újságíró szerint a következő egyházfő testben-lélekben erős és fiatal lesz.

Megfigyelők ugyanakkor látnak rá esélyt,hogy az új egyházfő a történelem során először ne európai születésű bíboros legyen, hanem például a mai katolikus közösség 42%-ának otthont adó Latin-Amerikát képviselje. Az APA osztrák hírügynökség esélylatolgatása szerint Erdő Péter esztergomi érsek is az esélyesek között van.

A római katolikus egyháznak nincsen hivatalos "forgatókönyve" arra az esetre, ha a pápa lemond - s erre egészen 1249 óta nem is volt példa, amikor V. Celesztin, a történelemben mindeddig egyetlenként lemondott. A szabályozás hiánya a pápai tisztség hierarchikus jelentőségéből fakad, ugyanis a pápa, Szent Péter egyetlen "helyettese" mindörökké pápa, tehát ha egyszerre kettő van belőle, akkor az akár az egyház megosztásának esélyét is magában hordja.

Szent Péter széke néhány hétig üres lesz, addig a bíborosok irányítják a Vatikánt és a világegyházat, de hatalmuk korlátozott, csak halasztást nem tűrő ügyekben dönthetnek, s nem módosíthatják a pápai rendeleteket. A pápaválasztó konklávéban minden 80 év alatti bíboros részt vesz, jelenleg 117-en vannak. A Vatikán szándéka az, hogy minél előbb megtartsa a konklávét, amelyen a pápaválasztó bíborosok új pápát választanak. A konklávét XVI. Benedek lemondása után 15-20 nappal hívhatnák össze - jelentette ki Federico Lombardi szentszéki szóvivő, hangsúlyozva, hogy XVI. Benedek nem vesz részt utódja megválasztásában.

A világ már a lehetséges utódokat találgatja, noha a konklávék kimenetele meglepetésszámba megy, nincsenek ugyanis hivatalos jelöltek. Egyházi körökben ugyanakkor nyilvántartják a "pápaképes" bíborosokat, s az APA osztrák hírügynökség össze is gyűjtött nyolc potenciális pápajelöltet - egyikük Erdő Péter esztergomi érsek.

A 70 éves Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga bíboros, hondurasi érsek, szaléziánus szerzetes egy ideig a latin-amerikai katolikus egyház üstökösének számított. A sok nyelven beszélő egyházfi lelkes muzsikus és nyitott az ökuménia kérdéseiben.

A 76 éves argentínai Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érseke különösen a társadalmi elesettek iránti elkötelezettségéről ismert. Jezsuita, de hogy ez hátrány vagy előny lesz-e a konklávén, azt nehéz megbecsülni. Az egyház történetében jezsuitát mindenesetre még sosem választottak pápává.

A 67 éves Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, az Osztrák Püspöki Konferencia elnöke a Hans Hermann Groer érseket övező botrány óta válságmenedzselő hírében állt, egyben kiengesztelő, párbeszédképes pragmatikusnak tekintik. 1995-ben lett a pedofil botrány miatt leköszönt Groer utódja. A római katolikus egyház katekizmusának szerkesztőjeként nemzetközi hírnevet szerzett magának, a homoszexualitás témájában tett liberális hangvételű kijelentései vitákat váltottak ki az egyházban.

A 60 éves Erdő Péter, 2003 óta Esztergom-Budapest érseke, prímás 2006-ban az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lett. (A pápaválasztó bíborosi kollégium legfiatalabb tagja.)

A 71 éves olasz Angelo Scola milánói érsek, Velence pátriárkája az új iránt nyitottnak tekintett morálteológus és filozófus, aki 1995 óta irányítja a Lateráni Egyetemet és a házasság és család kérdéseit tanulmányozó pápai intézetet. Scola 2003 óta tagja a bíborosi kollégiumnak.

A 64 éves ghánai Peter Kodwo Appiah Turkson az ország püspöki konferenciájának elnöke, Cape Coast érseke több vatikáni bizottságnak is a tagja, hazájában a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem ügyeiért áll ki. 2003-ban nagy meglepetést keltett bíborosi kinevezése.

A 70 éves olasz Angelo Bagnascót, az olasz püspöki konferencia elnökét, genovai érseket a pápa tavaly márciusban újabb öt évre megerősítette az olasz püspökök élén betöltött tisztségében.

A 69 éves kanadai Marc Ouellet quebeci érsek a vatikáni püspöki kongregációnak, a római kúria minisztériumának a feje. A kúriához fűződő jó kapcsolatai ellenére a szűkebb hazájában, Quebec tartományban tapasztalható erőteljes szekularizáció ellene szólhat a konklávén.

Két magas rangú vatikáni tisztségviselő nemrég meglepően világos utalást tett XVI. Benedek lehetséges utódának személyére. „Sok olyan latin-amerikai püspököt és bíborost ismerek, aki felelősséget tudna vállalni az egyetemes egyházért” - nyilatkozott Gerhard Müller érsek, a Hittani Kongregáció prefektusa. „Az egyetemes egyház tanítása szerint a kereszténység nem Európa-központú” - hangsúlyozta a németországi születésű érsek még karácsony előtt a düsseldorfi Rheinische Post című újságnak adott interjúban.

Kurt Koch svájci bíboros, a keresztény egységgel foglalkozó vatikáni osztály vezetője kijelentette a zürichi Tagesanzeiger című német nyelvű napilapban: a katolikus egyház jövője nem Európában van. „Jó lenne, ha a következő konklávén afrikai vagy dél-amerikai jelöltek is lennének” - mondta, utalva a vatikáni Sixtus-kápolnában zárt ajtók mögött zajló pápaválasztásra, amelyre XVI. Benedek pápa hétfői bejelentése nyomán sajtóértesülések szerint márciusban kerül sor. A bíboros arra a kérdésre, hogy választana-e nem európai jelöltet európai ellenében, ha egyformán alkalmasak lennének a pozícióra, azt felelte: „igen”.

frissítve 16:03