Vízkereszti hagyományok

A katolikus templomokban január 6-án ünnepi istentiszteletet tartanak. Az ünnep központi témája a három napkeleti bölcs Betlehembe érkezése azzal a céllal, hogy hódoljanak az újszülött Jézusnak és arannyal, tömjénnel, mirhával ajándékozzák meg.  A három királyt,  Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt a betlehemi csillag fénye vezette a kis Jézushoz.

A hagyomány szerint Heródes király nyugtalan lett, amikor hírt kapott a gyermek születéséről. Titokban hívatta a bölcseket, s azzal bízta meg őket, hogy kérdezősködjenek a kisded iránt, majd ha megtalálták, térjenek vissza jelentést tenni. A három király azonban álmában üzentet kapott, hogy ne menjenek Heródeshez, hanem más úton induljanak haza. A napkeleti bölcseket gyakran ábrázolják a betlehemeken, s a karácsonyi, valamint a vízkereszti népi játékokban is gyakran feltűnnek.

A mai ünnepen a papok vizet, sót, krétát és tömjént szentelnek a templomokban. Van, ahol koncerteket és betlehemi játékokat is szerveznek.

Vízkeresztkor került sor az ún. koledálásra, melynek során a papok megszentelték híveik lakhelyeit. Tömjénnel megfüstölték és szentelt vízzel locsolták meg a házakat, az ajtókra pedig megszentelt krétával  a három bölcs nevének kezdőbetűit írták. Több helyen, elsősorban vidéken, ez a szokás máig él.

A múltban a hívők szintén január 6-án emlékeztek meg Jézus a Jordán folyóban való megkereszteléséről. 1969 óta ezt az eseményt külön ünneplik, a vízkereszt utáni első vasárnapon. A karácsonyi időszak tehát nem a mai nappal, hanem az Úr megkeresztelésének napján ér véget, ami idén január 13-ra esik.