Vitákat gerjeszt Franz Kafka levele
Az árverés vihart kavart az irodalom világában, felvetve a kérdést: mégis kit illet meg a jog, hogy egy alkotó munkáinak a későbbi sorsáról döntsön? Vajon a híres író leveleit tényleg magángyűjtők kezébe kell adni? Kafka rajongói igyekeznek megakadályozni ezt – közli a mno.hu.
A jelenleg három német gyűjtő tulajdonában levő levél – amit a kutatók csak Kafka kvintesszenciájaként emlegetnek – kikiáltási ára 42 ezer euró volt. Az egyik legnevesebb német irodalmi archívum közölte: a levél nem került fel a vásárlási listájukra, mely így végül egy másik gyűjtő kezébe kerülhet. Az író névtelen rajongói azonban szeretnék ezt elkerülni, és anyagi segítséget ajánlottak fel az archívumnak.
„Az a kívánságuk, hogy a levél minél szélesebb közönség részére váljék elérhetővé, hogy a tanulók és az irodalom szerelmesei is hozzáférhessenek” – nyilatkozta Ulrich Rauff professzor, a marbachi Német Irodalmi Archívum részéről.
Kafka ezt a levelet 1917 decemberében írta jó barátjának, Max Brodnak, amikor nővére farmján kúrálta ki magát a tuberkulózisból. Többek között a következőket írja: „Az egerek miatt szörnyű stressz gyötör. Ennek a félelemnek a tanulmányozását meghagyom a pszichoanalitikusoknak. Hasonlóan a helmintofóbiához (a férgektől való beteges irtózás) szoros kapcsolatban áll a megjósolhatatlan, nem kívánt, elkerülhetetlen, egészen néma, komor, titokzatos megjelenésével ezeknek az állatoknak, egyúttal azzal az érzéssel is, hogy járatok százait ássák a falba körülöttem és ott settenkednek…”.
Az oxfordi egyetem Kafka-szakértője, Ritchie Robertson professzor szerint a levél nagyon komoly jelentőséggel bír, hiszen olyan kulcsot kínál Kafka meghatározó témáihoz – például a rovarok vagy a tisztátalanság – néha ijesztő, néha komikus formában. „Ez a levél Kafka egyetlen tablettában” – állítja a már említett német Rauff az Archívum részéről. Hol kellene mindezek után helyet találni a levélnek? Magángyűjtőnél, netán az archívumban, ahol hozzáférhetnek az irodalmárok? A perpatvar továbbra is tart. Elvégre Kafka legmélyebb neurózisai, beleértve ebbe az egerek iránti ambivalens viszonyát is, mindenki számára tanulsággal szolgálhatnak.
Kafka utóélete amúgy sem nélkülözi a fordulatokat. Ha minden az ő akarata szerint történet volna, akkor ma nem biztos, hogy ismernénk az egyik legmeghatározóbb, világhírű közép-kelet-európai író munkásságát. Kafka arra kérte halála előtt barátját, az íróként is próbálkozó Max Brodot, hogy semmisítse majd meg a műveit. Brod azonban nem tett eleget a kérésnek, mi több, szerepet játszott azok megjelentetésében, és ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a magányos és neurotikus szerző művei, mint a Per, A kastély és Az átváltozás a világirodalom részévé és hivatkozási alappá váljanak.
