Vissza kellene állítani a kijózanítókat
A városi rendőrségek rendszerszintű megoldást és az alkoholos kijózanító helyiségek újbóli létrehozását követelik. Ezért arra szólítják fel az illetékes intézményeket, hogy működjenek együtt az önkormányzatokkal és a szakemberekkel egy konkrét helyreállítási terv kidolgozásában.
Több mint húsz éve hiányoznak a kijózanító helyiségek, ami súlyos problémákat okoz. Elég, ha csak a pozsonyi kórházak egészségügyi dolgozói ellen a közelmúltban elkövetett támadásokra gondolunk.
Az egészségügyi dolgozóknak életeket kell menteniük, nem pedig a támadások ellen védekezniük. A városi rendőrség veszélyes helyzetekben segítséget nyújt nekik, és a jövőben is így tesz. Az azonban nem lehetséges, hogy folyamatosan jelen legyünk valamennyi sürgősségi osztályon, vagy hogy járőreink az ittas személyek ellátására szolgáló, nem létező rendszert helyettesítsék”
– jelentette ki Miroslav Antal, a Pozsonyi Városi Rendőrség (MsP) parancsnoka, valamint a Szlovákiai Községi és Városi Rendőrségek Parancsnokainak Egyesülete alelnöke.
A probléma mértékét szerinte a Pozsonyi Egyetemi Kórház adatai is jól szemléltetik. A kórház biztonsági szolgálata tavaly 350 biztonsági incidenst kezelt, amelyek közül 212 esetben a személyzetet érő fizikai támadás történt. Bár nem minden eset állt összefüggésben az alkoholfogyasztással, a rendőrség szerint ezek a számok azt mutatják, hogy nem elszigetelt jelenségről van szó.
A problémát a pozsonyi városi rendőrség is jól ismeri, hiszen járőreit rendszeresen riasztják a kórházak sürgősségi osztályaira, elsősorban alkohol vagy kábítószer hatása alatt álló személyekkel kialakult konfliktusok miatt.
Az idén október 1-jéig a városi rendőrök 844 alkalommal jelentek meg a sürgősségi osztályokon. Ez az előző év azonos időszakához képest 229 esettel jelent többet.
Antal arra is emlékeztetett, hogy minden olyan járőr, amelynek hosszabb időn keresztül egy agresszív beteg felügyeletével kell foglalkoznia, hiányzik a város utcáin a közrend fenntartásából. Arra sem szabad megfeledkezni, hogy az erősen ittas emberek gyakran kórházi ágyakat foglalnak el, és hosszú ideig felügyeletre szorulnak még azután is, hogy megvizsgálták őket, és állapotuk már nem indokolja a kórházi ellátást.
A városi rendőrségek ugyanilyen fontosnak tartják az egészségügyi intézmények biztonságának megerősítését. Ezért üdvözlik a belügyminisztérium és az egészségügyi minisztérium azon lépését, hogy együttműködési memorandumot írtak alá az egészségügyi dolgozók védelme érdekében.
A rendőr járőrök és a biztonsági szolgálatok megerősítése azonban nem szünteti meg a problémák jelentős részének kiváltó okát. A biztonsági szolgálat állandó jelenléte sem képes pótolni a hiányzó intézményeket. A külföldi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ezeknek a közegészségügyi és közbiztonsági rendszer szerves részét kellene képezniük.
Ha valóban tehermentesíteni akarjuk a sürgősségi osztályokat, és növelni akarjuk az egészségügyi dolgozók biztonságát, nem elegendő csupán az incidensekre reagálnunk. Olyan rendszert kell létrehoznunk, amely képes megelőzni a problémás helyzeteket. A kijózanító helyiségek nem új vagy kipróbálatlan ötletet jelentenek. A környező országokban működnek ilyen intézmények, újbóli létrehozásukat pedig régóta követelik azok, akik a hiányuk következményeivel a mindennapi munkájuk során szembesülnek”
– hangsúlyozta Slavomír Pavelčák, a Kassai Városi Rendőrség parancsnoka és az egyesület elnöke.
A városi rendőrségek ezért állami döntést, egyértelmű jogszabályi kereteket és finanszírozást követelnek. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az anyagi felelősség nem hárulhat kizárólag a városokra és a községekre.
Az egyik lehetséges megoldás egy állami finanszírozási mechanizmus létrehozása lenne, amely az alkoholos italok jövedéki adójából származó bevételek egy részét használná fel. Az első konkrét lépésként Pozsonyban és más nagyvárosokban indulhatna kísérleti program, ahol különösen nagy terhelés nehezedik a sürgősségi osztályokra és a biztonsági szervekre.
