HIRDETÉS

Végsőkig kitartott hite mellett Morus Tamás, a politikusok védőszentje

hirek.sk 2018. február 07., 11:12
Ötszáznegyven éve, 1478. február 7-én született Morus Tamás (Sir Thomas More) angol humanista filozófus, író, lordkancellár, akit 2000-ben Szent II. János Pál pápa a politikusok védőszentjének nyilvánított.

Apja királyi bíró volt, aki kiváló szellemi képességekkel rendelkező fiát az Oxfordi Egyetemre küldte, itt Morus logikát, latint és görögöt tanult, verseket írt, műfordítással foglalkozott. 1494 körül visszatért Londonba jogot tanulni, az ügyvédi pályára 1501-ben lépett.   

Morus buzgón olvasta a Szentírást és komolyan fontolgatta, hogy belép a karthauzi rendbe, végül mégis a világi élet mellett döntött. Katolikus hitéhez élete végéig hű maradt, az imádkozást, böjtölést rendszeresen gyakorolta, ruhája alatt kemény sörtecsuhát viselt, szerény és igénytelen ember volt. Rotterdami Erasmus németalföldi humanista tudóssal, teológussal 1499-ben, annak angliai látogatásán kötött életre szóló barátságot. Erasmus 1509-es angliai tartózkodása idején Morus vendégeként írta leghíresebb művét, A balgaság dicséretét, amelyet angol barátjának ajánlott.   

Politikai pályafutása 1504-ben kezdődött, amikor beválasztották a parlamentbe. Ugyanebben az évben nősült meg először, a házasságból három lánya és egy fia született. Felesége hat évvel később meghalt és ő egy gazdag özvegyet vett el újra. 1510-ben London seriff-helyettesévé választották, az emberek kedvelték, mert igazságos volt, a szegényeket gyámolította. Ezekben az években írta meg latinul és angolul III. Richárd király életét, műve a történetírás első angol remeke, amely Shakespeare-re is hatással volt.   

VIII. Henrik 1514-ben a királyi tanács tagjává nevezte ki. A következő évben Thomas Wolsey bíboros, kancellár Flandriába küldte, hogy vizsgálja felül az angol-flamand kereskedelmi szerződést. Az elhúzódó tárgyalások alatt született Morus legismertebb munkája, a latinul írt Utópia (Seholsincs ország), amely angolul kivégzése után 15 évvel jelent meg, magyarul pedig csak 1910-ben adták ki. Az utópia fogalmát megteremtő mű első részében Morus a korabeli Anglia társadalmi-politikai viszonyainak kritikáját adja, a másodikban pedig az általa elképzelt tökéletes társadalmat, ideális államot írja le, amelyet az ész irányít.   

A király 1521-ben lovaggá ütötte és kincstárnokká tette. A műkedvelő teológus Henrik ugyanebben az évben Morus segítségével írta meg Luther tanait elítélő Hét szentség védelme című munkáját, amelyért X. Leó pápától "A hit védelmezője" címet kapta. Luther rendkívül durva hangú röpiratban vágott vissza, amire Morus hasonló hangnemben válaszolt. 1523-ban az alsóházi elnöke, majd Lancaster kancellárja lett, ezzel Észak-Anglia nagy része igazgatása alá került. Henrik, miután beleszeretett udvarhölgyébe, Boleyn Annába, megpróbálta elérni, hogy a pápa bontsa fel házasságát a nála idősebb, gyermek szülésére képtelen Aragóniai Katalinnal. Mivel Wolsey erre képtelen volt, 1529-ben elcsapta hivatalából és - első nem egyházi rendbe tartozóként - Morust nevezte ki kancellárnak.   

A protestánsok ellen keményen fellépő Morus kezdetben támogatta a királyt, de amikor az a pápa fennhatóságát kezdte kétségbe vonni, fokozatosan szembekerült vele. 1532-ben egészségi okokra hivatkozva lemondott tisztéről és birtokára vonult vissza, írásaiban katolikus hitét védelmezte. Henrik 1533-ban feleségül vette Boleyn Annát, akinek koronázására Morus nem ment el, végképp magára haragította a királyt. Nem sokkal később korrupció miatt pert indítottak ellene, de a vádat ekkor még ejtették. Sorsa 1534 áprilisában pecsételődött meg, mert nem volt hajlandó letenni az esküt az törvényre, amely Boleyn Annát törvényes királynővé, gyermekeit trónörökössé, VIII. Henriket pedig az angliai egyház fejévé nyilvánította. (A katolikus püspöki kar ezt megtette, igaz az eskü szavai után azt mormolták: "amennyire ezt Krisztus törvénye megengedi".)   

Négy nappal később a Tower börtönébe zárták, majd a Westminster-apátságban tartották fogva. Ekkor írta Párbeszéd a balsorsban való vigasztalásról című bölcseleti művét, amelyben a mohácsi vész után magyar nemesek beszélgetnek arról, miként kell a mártíromságra felkészülni. Mivel Morus az esküt hosszas kapacitálás után sem volt hajlandó letenni, 1535-ben felségárulás vádjával bíróság elé került, amelynek Boleyn Anna apja és testvére is tagja volt. A vád szerint tagadta, hogy a király az angliai egyház egyetlen földi feje. Jóllehet csak egy kétes hitelű tanút sikerült állítani, a bíróság negyedórai tanácskozás után bűnösnek találta, Morus pedig az utolsó szó jogán hitet tett a pápa felsőbbsége mellett. Az ítélet a felségsértőknek kijáró akasztásra, kizsigerelésre és felnégyelésre szólt, amit Henrik kegyelemből lefejezésre változtatott. (Morus erre azt mondta, az ilyen kegyelemtől őrizze meg Isten a király barátait.)   

A kivégzésig haladékul kapott néhány napban búcsúleveleket és egy gyönyörű imát írt. A börtöntől elgyengült férfit 1535. július 6-án a bakó segítette fel a Tower Hillen felállított vérpadra. Hóhérának megbocsátott, s a körülötte állókat megkérte: tanúsítsák, hogy katolikus hitében, a király, de elsősorban Isten jó szolgájaként hal meg. Fejét elrettentésül a London Bridge-re tűzték ki, testét a Tower kápolnájában temették el.   

A hitében haláláig állhatatos, az erények példaképének tartott Morust a katolikus egyház 1886-ban boldoggá, kivégzésének 400. évfordulóján, 1935-ben szentté avatta, de szentje az anglikán egyháznak is. Õ az ügyvédek és a politikusok védelmezője, ünnepe június 22. Alakja számos irodalmi alkotás, film ihletője, a legismertebb a hat Oscar-díjjal kitüntetett Egy ember az örökkévalóságnak, Fred Zimmermann rendezésében.

Forrás: MTI
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS