Változatosan étkeztek Pompeji lakói
Az új eredmények cáfolják ama elterjedt hiedelmet, miszerint a római elit egzotikus ínyencségekkel tömte a hasát, míg a szegények magvakon tengődtek.
Pompeji nyüzsgő római város volt, melyet a Kr.u. 79-ben felébredt Vezúv temetett be hamuval. Steven Ellis, a vizsgálat társszerzője és csapata mintegy 20 üzletet tárt fel Pompeji egyik kapujánál, a Portia Stabiánál. Az élelmiszerboltok mögött rejtőző latrinák és emésztőgödrök a konyhákból származó elszenesedett ételmaradványokat és emberi ürüléket tártak fel, ezek kora a Kr.e. 4. századra tekint vissza, amikor Pompeji még a fejlődés korai szakaszán járt.
A gabonák mellett a hulladék azt is feltárta, hogy Pompeji lakosai egyszerű, de igen változatos, mediterrán típusú táplálkozást folytattak, amely felölelte a lencsét, olívabogyót, diót és halat, valamint sózott húst.
Ellis szerint a csatornákból származó anyag olyan mennyiségű és választékú anyagot tárt fel, ami igen egyértelműen elkülöníti egymástól az egyes üzletek tevékenységet és a fogyasztói szokásokat. Például az egyik központhoz közelebb eső üzlet csatornáiban olyan importált ételek nyomait lelték fel, mint kagylók, tengeri sünök és zsiráfláb.
„Úgy hisszük, ez az egyetlen zsiráfcsont, amelyet római kori lelőhelyen valaha feltártak” –magyarázza Ellis. Szerinte az, hogy egy ilyen állat testrésze egy látszólag átlagos pompeji étterembe, majd konyhai hulladékba került, nemcsak az egzotikus állatok hosszú távú kereskedelméről, hanem egy elitnek nem számító táplálkozás gazdagságáról és sokoldalúságáról is árulkodik.
A csapat félreeső régiókból – többek között Indonéziából – származó egzotikus és importált fűszerek nyomait is megtalálta - számolt be a Híradó.hu portál.