2015. március 30., 20:11

Változatos testméretűek voltak az ősemberek

CAMBRIDGE. Töredékes kövületekre fókuszáló kutatók tanulmánya azt sugallja, hogy nemünk képviselői különféle testformákkal és méretekkel láttak napvilágot több mint kétmillió év alatt. Mindez alátámasztja azt az elméletet, miszerint még mindig kisebb termetűként és testsúlyúként kezdtek neki Eurázsia betelepítésének.
Egyik domináns evolúciós elméletünk szerint nemünk, a Homo apró testű, korai emberekből fejlődött, amelyek idővel magasabb, robusztusabb, hosszabb lábú Homo erectussá váltak. Eme utóbbi pedig már képes volt maga mögött hagyni Afrikát és kolonizálni Eurázsiát. Míg ismeretes, hogy kis testű Homo erectusok - átlagosan 152 centiméteres és kevesebb, mint 50 kilogrammosak - 1,77 millió évvel ezelőtt már éltek Grúziában, a modern emberhez társított nagyobb testméret megjelenési ideje és földrajzi származása máig ismeretlen tényező volt.

A Cambridge-i és a Tübingêni Egyetem kutatóinak a Journal of Human Evolution folyóiratban közölt tanulmánya viszont feltárja, hogy a testméret legnagyobb mértékű növekedése több tízezer évvel a Homo erectus afrikai kivándorlása után játszódott le, és elsősorban a kenyai Koobi Fora régiójában esett meg. Manuel Will, a vizsgálat szakembere szerint nemünk legkorábbi, eurázsiai kiruccanásai mögött már nem a nagyobb testméret és hosszabb láb tekinthető a legfőbb ösztönzőnek.

A kutatók szerint egy új kutatási módszerből - amely apró kövülettöredékeket használt fel legkorábbi őseink testmagasságának és -tömegének felbecsülésére - származó eredményeik arra is rámutatnak, hogy az embereknél ma megfigyelhető testméretbeli változatosság már a véltnél korábban kialakult.

Jay Stock, a vizsgálat társszerzője szerint az eredményeket lehet úgy is interpretálni, mint a korai ember több fajának - például a Homo habilis, a Homo ergaster és a Homo rudolfensis - jelenlétét, vagy pedig egyetlen, igen változatos fajt.

A vizsgálat az első, amely 20 év elteltével összeveti a mamutokkal és kardfogú macskákkal egy időben - 2,5-1,5 millió éve - élt emberek testméretét. Emellett ez az első alkalom, hogy több töredékes kövületet - lábujjcsontok vagy alig öt centiméteres bokacsontok - használnak fel a testméret felbecsülésére.

Kenyai, tanzániai, dél-afrikai és grúziai lelőhelyekről származó fosszíliák összehasonlító elemzésével feltárták, hogy figyelemre méltó regionális ingadozás jellemezte a korai emberek testméretét a pleisztocén időszakban. Egyes csoportok - mint a dél-afrikai barlangokban élők - átlagosan 140 centiméteresek voltak, míg a kenyai Koobi Fora-régióban talált csontok tulajdonosai kis híján elérték a 182 centiméteres magasságot.

Stock megjegyezte az emberi evolúciót taglaló szinte minden tankönyv azt állítja, hogy az ember egyik csoportja már az afrikai kivándorlás előtt szert tett a nagyobb testméretre. Ám az állítás bizonyítékai származásunkról és kivándorlásunkról egyszerűen már nem férnek össze. „Az erre utaló első adatok a grúziai Dmanisziben talált lelőhelyről származnak, ahol igen kis testű emberek éltek 1,77 millió éve. Mindez már néhány éve köztudott, de most már azt is tudjuk, hogy konzisztensen nagyobb testméretre tettek szert őseink Kelet-Afrikában, a kenyai Koobi Fora-régióban 1,7 millió éve.

A korábbi vizsgálatok csak 10-15 fosszíliából álló, kisebb mintákon alapultak, mivel a testmagasságot és -súlyt felbecsülő technikák különleges csontdarabokat - úgymint csípőízületet vagy a lábcsont nagy részét - követeltek meg. A friss tanulmány szakemberei háromszor ekkora mintát vetettek be, és több mint 40, afrikai és grúziai gyűjteményekben lévő példánynál számolták ki a testméretet, ennélfogva ez az eddigi legnagyobb átfogó tanulmány.

Ahelyett, hogy új fosszíliák felfedezésére vártak volna, újfajta megközelítéssel éltek, és hasznot húztak a korábban figyelmen kívül hagyott leletekből. Egy évet töltöttek az új egyenletek kifejlesztésével, amelyekkel lehetővé vált kiszámolni az ősemberek testmagasságát és -tömegét sokkal kisebb csontok, például lábujjcsontok révén. A csontok és több mint 800 modern vadászó-gyűjtögető csontvázából származó mérések összevetésével és több regressziós egyenlet bevetésével sok új, ilyetén módon még nem tanulmányozott fosszíliánál meg tudták becsülni a testméretet.

Úgy vélik, eme töredékes fosszíliákból sokkal jobb információkat nyerhetnek ki arról, mikor és hol alakult ki az emberi testméretet illető változatosság. 1,7 millió évvel ezelőtt őseink ritkán érték el a 150 centiméternél nagyobb magasságot vagy a nagyobb testtömeget.

Hozzátették, amikor a testméret eme szignifikáns változása a nehezebb, magasabb egyének felé végbement, elsősorban egy helyen történt, az észak-kenyai Koobi Fora-régióban, mintegy 1,7 millió éve. Ennek tükrében elkezdhetünk azon gondolkodni, milyen jellegű regionális tényezők segíthették elő eme sokféleség kialakulását, ahelyett, hogy rögzült, alapvetően faji jellegzetességként gondolunk a testméretre.
Megosztás