2018. július 2., 15:24

Újabb koalíciós összetűzés a láthatáron?

Tavaly októberben hagyta jóvá a kormány Szlovákia biztonsági és védelmi stratégiáját, amely Putyin Oroszországát is említi. A szóban forgó dokumentumoknak a kormány jóváhagyása után a törvényhozás elé kellett volna kerülniük, erre azonban nem került sor. A kormányzó SNS ugyanis blokkolja azoknak a dokumentumoknak az elfogadását, amelyek Putyin Oroszországát veszélyesnek tartják – írja a Pravda napilap.

201711010929340.danko01.jpg

Az új dokumentumnak Szlovákia 2005-ből származó biztonsági stratégiáját kellene felváltania, figyelembe véve a biztonsági környezet alapvető változásait, illetve az új veszélyeket. Az anyag tükrözi a biztonság belső és külső dimenziójának összekapcsolódását, vagyis a biztonságpolitikához való átfogó megközelítését. A dokumentum kulcsfontosságú eleme a szlovák biztonságpolitika európai és atlanti irányultsága, amely széles politikai megegyezésen alapul.

A Denník N napilap szerint azonban a kormánykoalíción belül „eltitkolt ellentét van az új stratégiai dokumentumokat illetően, amelyeknek világosan meg kellene határozniuk, hova szeretne Szlovákia tartozni, és mit tart magára nézve veszélyesnek”.

A Pravda szerint Szlovákia új biztonsági stratégiájában vannak részek, amelyek szlovák viszonylatban elég merészek. Putyin Oroszországát agresszorként jellemzik, amely törvénytelenül bekebelezte a Krím-félszigetet, és a kelet-ukrajnai konfliktuson élősködik. „Szlovákia biztonsági érdekeinek védelme szempontjából a nemzetközi jog alapelveinek és normáinak rendkívül aggasztó megsértése, hogy Ukrajna egy részét a Krím-félszigeten és Szevasztopolban tartott törvénytelen és illegális népszavazás alapján fegyveres erőkkel az Orosz Föderációhoz csatolták, és ennek része a Szlovákia szomszédságában kialakult és fenntartott fegyveres konfliktus, ami az egész régió biztonságára és stabilitására hatással van” – áll a dokumentumban.

Az érthetetlen Danko

Miroslav Lajčák külügyminiszter elképzelhetőnek tartja, hogy politikai oka van annak, hogy a dokumentum máig nem került a törvényhozó testület elé. A napilap szerint a nemzetieknek ugyanis nem tetszenek azok a részek a dokumentumban, amelyek Oroszország agresszív politikájáról szólnak. Lajčák miniszter ezzel kapcsolatban nem kívánt véleményt mondani, csak annyit fűzött hozzá, hogy ezeket a kérdéseket elsősorban a parlament elnökének kellene feltenni.

A Pravda szerint Danko a témával kapcsolatban érthetetlen kijelentésssel reagált. Mint mondta, nem ellenzi a dokumentum elfogadását, majd hozzáfűzte, nem szeretné élezni a nemzetközi feszültséget. „Szlovákiának nem hősies kijelentésekre van szüksége, hanem megfontoltságra, hogy jó legyen a kapcsolata mindenkivel, az Amerikai Egyesült Államokkal, Izraellel vagy Oroszországgal is“ – mondta.

Nincs, aki az SNS-szel szembeszállna

A Denník N napilap szerint Danko hálás lehet a koalíciós partnereinek, mert van is meg nincs is biztonsági stratégiánk, Oroszország veszélyes is meg nem is ránk. A biztonsági és védelmi stratégia előkészítésének és hosszú távú jóváhagyásának története azt mutatja, hogy a megegyezés álcája ellenére a kormánykoalíció a külpolitika némely sarkalatos kérdésében nem egységes. Talán nem meglepő, hogy a fő gondot a Szlovák Nemzeti Párt jelenti, de a másik két párt sem töri kezét-lábát a probléma megoldása érdekében, vélekedik a lap.

Az, hogy az SNS képviselői szándékosan lebecsülik az orosz veszélyt, Moszkváról semleges hangnemben nyilatkoznak („Jó kapcsolatokat kell fenntartanunk mindenkivel”), sőt a hibát főleg a szövetségeseiknél keresik („No, és mi van Koszovóval?”), összhangban van a párt több mint negyedszáz éves politikájával. Az, hogy az SNS Andrej Danko vezetésével egy pillanatig az elfogadható partner benyomását keltette, és aláírta a kormányprogramot, amelyben a kormány egyértelműen a nyugati szövetségeseink mellett foglalt állást, a lényegen semmit sem változtat, véli a Denník N. Az SNS már sohasem lesz más, és mindig keresni fogja annak a módját, hogy a szláv kölcsönösség vagy egyéb téveszme nevében hogyan járjon a Kreml kedvében.

Míg Danko oroszországi kiruccanásai az egyik szemünk becsukása mellett gyermekes incidensnek tekinthetők, a stratégiai dokumentum hosszú távú blokkolása a jövőben hatással lehet az állam hivatalos politikájára és a hitelére is a partnerei szemében.

De persze nem lehet minden felelősséget Dankóra hárítani emiatt, említést kell tenni a koalíciós partnereiről, a Smerről és a Most-Hídról is. A három pártelnök egy pillanatig sem haboz a közös szerepléstől, ha például a szociális csomagokról kell beszélniük. Amikor Danko tavaly nyáron koalíciós válságot hirdetett, az egész egy hatalmas megbékéléssel végződött. Ugyanígy volt ez az idei kormányfőváltásnál is.

Csakhogy a biztonsági stratégia mára szinte tabutémává vált. A minisztérium és a kormány jóváhagyta, de itt véget ért a történet, a dokumentum a parlamentben rekedt, és senki sem sürgeti a megszavazását. Legelőször is a külügyminiszter dolga lenne ez, ám ő egyre többet ül New Yorkban, mint a miniszteri székén. Az elképzelés, hogy emiatt esetleg Robert Fico nyomást gyakorolna Dankóra, inkább a fantázia világába való. Pellegrini imitálását látva az új kormányfő részéről sem fenyeget ez a veszély. Bugár Bélának meg, aki nem érti, miért nem kellett volna Dankóval Moszkvába repülnie, biztosan nem ez lesz a prioritása.

Az SNS tehát ellenzi a dokumentumot, de senki sem támogatja hangosan azt, ezért leginkább hallgatnak róla. Így történhetett, hogy van is meg nincs is stratégiánk, és Oroszország veszélyes is meg nem is a számunkra, írja a Denník N.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.