Új Európai Bizottság: jelentősen nőhet Közép-Európa súlya

Kolek Zsolt 2019. szeptember 20., 19:00

Trócsányi Lászlónak a magyar szempontból kiemelt jelentőségű bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős tárcát, Maroš Šefčovičnak pedig az intézményközi kapcsolatokért felelős reszortot szánja az Európai Bizottság megválasztott elnöke. Ursula von der Leyen múlt kedden mutatta be a novemberben hivatalba lépő testület tervezett összetételét. A szlovák biztosjelölt továbbra is a testület alelnöke maradhat. Elemzés.

Fotó: TASR/AP

Közép-Európa súlyának növekedését jól mutatja, hogy a cseh Věra Jourová ugyancsak alelnöki felkérést kapott Leyentől, a lengyel Janusz Wojciechowski pedig az országa számára elsőrendű fontosságú mezőgazdasági tárcát kapta. Az is kiderült, hogy a holland Frans Timmermans, a dán Margrethe Vestager és a lett Valdis Dombrovskis is úgynevezett ügyvezető alelnök lesz a novemberben hivatalba lépő Európai Bizottságban.

Elszigeteltség helyett diplomáciai siker

Ursula von der Leyen múlt heti döntése, hogy Trócsányi Lászlót az Unió bővítéspolitikájáért felelős biztosnak jelöli, csattanós válasz a Magyarország elszigeteltségét szajkózó állításokra. A magyar kormány már öt évvel ezelőtt is ezt a tárcát szerette volna megszerezni, akkori törekvése nem járt sikerrel. 2014-ben Orbán Viktor lényegében magára maradt Jean Claude Juncker bizottsági elnökké választásának elutasításában, ám az idén a néppárti magyar képviselők szavazatai nélkül a korábbi német védelmi miniszter nem kapott volna bizalmat az Európai Parlamenttől.

Leyen asszony a Bizottság élén – elődjétől eltérően – eddigi lépései alapján arra törekszik, hogy egyensúlyt találjon az egymásnak feszülő érdekek szövevényében, megfelelve a vele szemben támasztott közép-európai elvárásnak. Ez a törekvése jól látszik az újjáalakuló Európai Bizottság névsorán, a tárcák elosztásán. Magyarország számára komoly diplomáciai siker, hogy a V4-ek egységes fellépésének köszönhetően Trócsányi László a következő öt évben egy stratégiai szempontból is kitüntetett jelentőségű tárcát vezethet. A diplomáciai siker értékét növeli, hogy a kiszivárgott hírek szerint Közép-Európa ezúttal, a fennálló érdekazonosság miatt, számíthatott a francia Macron elnök támogatására is.

Új lendületet kaphat az Unió bővítése

Ha az Európai Parlament változatlan felállásban megszavazza a Leyen-bizottságot, új lendületet kaphat az Európai Unió bővítése. Horvátország 2013 júliusi csatlakozása óta megtorpant a bővítési folyamat: az elmúlt ciklusra sokkal inkább Nagy-Britannia várható kilépése nyomta rá a bélyegét, és nem maradt kellő energia a tárgyalások felgyorsítására a csatlakozás előtt álló országokkal.

Magyarország korábban már a horvát csatlakozási kérelem felkarolásával is bizonyította, milyen kitüntetett fontosságú számára a nyugat-balkáni térség mielőbbi integrációja. A magyar diplomácia törekvései mögött Szerbia esetében, a délvidéki magyar közösségre tekintettel, jól felfogott nemzetpolitikai okok, általános vonatkozásban pedig biztonságpolitikai érdekek, s nem mellesleg a magyar gazdaság piacszerzésének lehetőségei állnak.

Trócsányi László vitathatatlan szakmai felkészültségű jogtudós bővítéspolitikai biztossá választása pártszempontokon túlmutató nemzeti érdek, ezért nehezen magyarázható egyes ellenzéki magyar EP-képviselők harsány elutasítása. Különösen szembeötlő ez annak fényében, hogy a magyar diplomácia nemcsak régiós partnereinek támogatását nyerte el, hanem alkalmi szövetséget kötött egyik legnagyobb riválisával, Emmanuel Macronnal is.

Az őszi önkormányzati választások kampányának lázában égő ellenzék újra bizonyítja, hogy a következményeket nem mérlegelő indulati politikának végtelen tartalékai vannak Magyarországon. A nemzeti érdek taktikai célú feláldozása legfeljebb a mohó hataloméhségről tanúskodik, kormányzóképességről aligha.

Régiónk növekvő súlyát tükrözi a felálló bizottság

Szlovákiának harmadszor is sikerült megvédenie az alelnöki pozíciót az Európai Bizottságban, hiszen Maroš Šefčovič a 2019/2024-es időszakban az intézményközi kapcsolatokért felelős alelnöki pozíciót fogja betölteni. Šefčovičnak már van tapasztalata ezen a téren: a szlovák biztos 2010–2014 között már vezette az intézményközi kapcsolatokért felelős tárcát, amelynek feladata, hogy irányítsa és szervezze az Európai Bizottság kapcsolatát az Európai Unió különböző szerveivel, például az Európai Parlamenttel, illetve az Európai Bírósággal.

A cseh biztos első alkalommal kapott felkérést alelnöki poszt betöltésére az Európai Bizottságban. Věra Jourová alelnöki tisztsége mellett a következő öt évben az európai értékek megőrzéséért és az átláthatóságért felel.  Elemzők szerint ugyan a cseh biztos portfóliója gazdasági szempontból nem számít kulcsfontosságú pozíciónak, viszont jól jelzi az Európai Bizottság megválasztott vezetőjének bizalmát, hogy a közép-európai országok elkötelezettek az európai értékek védelme mellett.

Ugyancsak a közép-európai régió érdekérvényesítésének erejét jelzi, hogy Lengyelország az általa kiemelt fontosságúnak tartott mezőgazdasági tárcát kapta meg. A lengyel diplomáciát, a magyarhoz hasonlóan, kritikusai gyakran azzal vádolják, hogy elszigeteltségbe taszítja az országot. A Janusz Wojciechowskinak felkínált agrártárca ténye ezekre a kritikákra is csattanós választ adott.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2019/38. számában)

0 HOZZÁSZÓLÁS