Tudta, hogy még ma is folyamatosan változik a szlovák-magyar határ?

2019. március 28., 17:38
Somogyi Szilárd

A kormány kinevezte az új Szlovák – Magyar Határbizottság szlovákiai részének elnökét. Ebből az alkalomból kerestük meg Peter Šlahort, rövid tájékoztatást kérve a munkájukról. A bizottsági elnök „civilben“ a pozsonyi Belügyminisztérium határigazgatási osztályának a vezetője.

Elnök úr, az elmúlt száz év történelmét nézve (cseh)szlovák – magyar viszonylatban mindig találkozunk valamilyen határbizottsággal. Ennek a mostaninak mi lesz a fő feladata?

Fő feladatunkat a legrövidebben és a talán a legérthetőbben úgy tudnám meghatározni, mint a két ország közti határvonal adminisztratív felügyeletét, a határ megfelelő kijelölését és ezeknek a jelöléseknek a szükséges aktualizálását. Pontosan tudnunk kell és nyomon kell követnünk a természeti és az ember által  végzett változásokat, és ezeket összhangba kell hoznunk az országhatárral, illetve természetesen Magyarország ugyanezen ügyekben eljáró képviselőivel. A mostanihoz hasonló bizottság már eddig is működött, egy régebbi, még az ötvenes években elfogadott szerződés alapján. Ezt váltotta fel március elsejétől egy új államközi szerződés és ennek alapján áll fel az új bizottság is.

Olykor-olykor mostanában is olvashatunk rövid hírt arról, hogy a két ország között kiigazították a határt. Tudna erre példát mondani, hogy miért és mi történik ilyenkor?

Egy példa a természet okozta változások követésére például a határfolyók medrének a módosulása. A régi szerződésben a határkijelölésnél az alapelv az volt ilyen esetben, hogy a határ a folyó középvonalával esik egybe. Ezt az elődeink ki is jelölték, viszont az elmúlt évtizedekben a folyók medre itt-ott megváltozott és ezt követnie kellene a középvonal, azaz az országhatár módosulásának is. Ráadásul, a 89 előtti rendszerben nem is fektetettek akkora figyelmet az ilyen pontosításokra, úgyhogy itt több munka is van. Persze, emberi beavatkozás is előidézheti a folyók medrének megváltozását. Ez történt például az Ipoly vízgazdálkodási munkálatainál. Területcsere is eredményezhet kiigazítást, erre  a legutóbbi példa a Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka, Losonci járás) és a magyarországi Somoskőújfalu esete. A magyar település új szennyvíztisztítójának az elhelyezése úgy lett volna optimális, ha egy része már Szlovákia területére nyúlik be, így itt területcserére került sor,  megközelítőleg 14 hektár nagyságban.

Peter Šlahor
Peter Šlahor

Az egyik országnak mindig ugyanannyit kell kapnia cserébe mint amennyit ilyen célra átadott a szomszédjának?

Igen, ez is egy alapelv, hogy a területek nagyságának mindig meg kell egyeznie, azaz az említett esetben Sátorosbánya kataszterének területi nagysága nem változott. A korábban említett másik alapelvünket az új szerződés viszont megváltoztatta. A már említett folyómeder-középvonalról van szó. Mivel pár évtized alatt akár több méteres vagy akár több tízméteres változások is végbemehetnek a medrek vonalánál, s így a középvonal is el-eltolódik. Hogy ne kelljen folyamatosan új középvonalat meghatározni, stabil vonalat határozunk meg a folyók esetében is. Így nem kell, hogy figyelembe vegye a folyó medrének további változását. Eddig ugyanis mindig a medret próbáltuk úgy visszaalakítani, hogy a közepe mindig ott legyen, ahol azelőtt is volt. Az idő múlásával azonban egyre kevesebb pénz volt az ilyen munkákra, sokszor nagyon körülményes volt az eredeti állapothoz való visszatérés és a környezetvédelmi szempontokat is szeretnénk mindjobban figyelembe venni. Tehát a folyó folyjon amerre a természet alakítja, a határvonal nem kell, hogy kövesse.

A Duna-meder is hasonló eset, ugye? Sőt itt volt egy nagy beavatkozás is, amikor a szlovák fél a Nagy-Duna vizét átirányította a belföldi felvízcsatornába.

Igen, a Duna felmérése még csak a jövőbeli munkáink között szerepel. Én 97 óta foglalkozom a határvonal témájával, és bár pontos adatokat most nem tudok még mondani, de tapasztalatból mondhatom, hogy a Trianon óta eltelt most már szinte pontosan száz év alatt a Duna medre a sok kotrás, áradás, fagy és egyéb eróziós hatások eredményeként sokat változott. Hangsúlyozom, hogy ez nem csak a bősi vízerőmű csatornája menti szakaszt érinti, hanem a fennmaradó részt is, Szaptól egészen Helembáig.

Kik a tagjai még a határbizottságnak?

A bizottság eddig a már említett ötvenes évekbeli, néhány részében már elavult törvényt váltotta fel, s ezzel együtt a tagságunkat is megújítjuk. Most küldjük ki a meghívókat az egyes ágazatoknak. A geodéták, a térképeszek, illetve a vízgazdálkodás biztosan delegál tagokat. Eddig a külügy- és a védelmi minisztériumnak is voltak a bizottságban képviselői, ez most már az adott minisztériumon múlik, hogy fenntarják-e az érdeklődésüket. 

FRISSÍTÉS II.: A védelem óvatosan terel
Bár (Cseh)Szlovákia és Magyarország az ötvenes években már közös táborba tartozott, nyilván a bizalmatlanság, vagy ahogy akkoriban divatos volt mondani, az „éberség“ ettől még nem szűnt meg automatikusan a két állam között. Talán ezért volt szükség arra, hogy az akkori hadügy- (mostani nevén védelmi) minisztérium is jelen legyen a határbizottságban.  Ezt a történelmi tapasztalatokon kívül azonban egyik megkérdezettünk sem erősítette meg.
A mostani, új határbizottságba már meghívásos alapon delegálják a tagokat, s ahogy a bizottság szlovákiai elnöke a ma7-nek elmondta, a védelmi minisztériumnak is küldtek meghívót, rájuk bízva, hogy élni kívánnak-e a lehetőséggel, hogy állandó jelleggel és teljes joggal vegyenek részt a bizottság munkájában. Kíváncsian vártuk, hogy a szlovák Védelmi Minisztérium mit válaszol ezirányú kérdésünkre, de csalódnunk kellett ezzel kapcsolatban. A minisztérium szóvivője Danka Capáková röviden annyit közölt csak, hogy „Amennyiben a Belügyminisztérium fontosnak tartja a védelmi tárca jelenlétét, úgy megfontolás tárgyává teszik a részvételt, bár feltételezéseik szerint ezt meg fogja előzni egy belügyi kezdeményezés, amely a szóba jöhető ágazatok tájékoztatását szolgálja majd.“
Ahogy látjuk, a belügy a védelmi tárcára hagyja, a védelmi tárca pedig készen áll, ha a belügy is úgy akarja. Bízzunk benne, hogy ezek a kérdések az idő múlásával egyre inkább okafogyottabbá válnak majd!
FRISSÍTÉS II.: Nincs szó bizalmatlanságról

A védelmi minisztérium később további hozzáfűznivalót küldött meg az ma7-nek, amelyben eképpen pontosítják a Bizottságon belüli részvételüket: "A védelmi minisztérium készen áll, hogy a szlovák – magyar vegyes bizottság része legyen és közvetlen kapcsolatban áll a szlovák delegáció gesztorával, Szlovákia belügyminisztériumával. A védelmi minisztérium jelenlétét azonban nem szabad védelmi jelenségként felfogni. Ez inkább koordinációs együttműködést jelent, mivel a bizottság munkája során többször kerülhetnek szóba olyan országos jelentőségű kérdések és dokumentumok, amelyek az egyes ágazatok közti egyeztetést, véleményezést igénylik, s éppen ez teszi indokolttá az SZK Védelmi Minisztériumának részvételét."

Kövesse facebook oldalunkat is!