Trump beváltotta fenyegetéseit – a fél világ bírálatát kiváltva ezzel

„Az iráni megállapodás hazugság volt, egyoldalú szerződés, amelyet sohasem kellett volna elfogadni” – jelentette ki Trump, aki szerint USA több milliárd dollárt ad készpénzben Iránnak, aminek köszönhetően a rendszer 40 százalékkal növelte a hadserege felszereltségét.

A Denník N napilap szerint az Iránnal kötött megállapodást egyesek Barack Obama egyik legnagyobb külpolitikai sikerének tartják. Trump viszont a megállapodást politikai karrierje kezdetétől fogva bírálja. Az egyik legrosszabb megállapodásnak tartja azt, amit az USA valaha is elfogadott.

A napilap szerint európai szövetségesei az utolsó pillanatig megpróbálták lebeszélni erről a lépéséről Trumpot. Német, francia és brit vezetők is jártak az utóbbi hetekben az Egyesült Államokban, legutóbb Boris Johnson brit külügyminiszter, aki arra szólította fel az amerikai elnököt, hogy a „fürdővízzel ne öntse ki a gyereket is”. Emanuel Macron francia elnök pedig egyenesen kijelentette, Trump visszalépése a megállapodástól akár még háborúhoz is vezethet. Véleménye szerint ugyanis többen attól tartanak, ha Irán atomfegyverre tesz szert, más országok is erre törekednek majd a régióban, legfőképpen Szaúd-Arábia.

Az iráni atomalkutól való amerikai visszalépést az országgal szembeni szankciók visszaállítása követi, amire azok az európai cégek is ráfizethetnek, amelyek kereskedni készültek Iránnal, vélekedik a Pravda napilap.

A szankciók visszaállítása egyebeken kívül a többnyire európai székhelyű nagy gázolajtársaságokat is érinti, de az autógyárakat vagy a repülőgépgyártókat is. Ezek a cégek már most azt fontolgatják, hogyan tudnák megmenteni a tervezett iráni szerződéseiket vagy beruházásaikat, írja a napilap.

Az érintett cégek közé tartozik például a Shell olajtársaság vagy a Volkswagen, Renault és Peugeot autógyárak, illetve a Siemens gépgyár és az Airbus vagy Boeing repülőgépgyárak. A szóban forgó cégek az Iránnal szembeni szankciók leállítása után kötöttek szerződéseket az állammal, amelyeket az amerikai elnök legújabb lépései leállíthatnak.

Bár az uniós tagállamok egy közös nyilatkozatban megerősítették, hogy folytatni szeretnék az iráni atommegállapodás betartását, lehetővé téve így az európai cégeknek az iráni piachoz való hozzáférést, a szakértők szerint nem biztos, hogy ez elegendő. Az amerikai leányvállalatokkal rendelkező európai cégek ugyanis egyes jogászok szerint megsértenék az amerikai törvényeket, ha figyelmen kívül hagynák Washington szankcióit.

A 2015-ös megállapodást követően Irán visszafogta az atomprogramját, ami azt jelenti, hogy például míg azelőtt 8 ezer kilogramm alacsony dúsítású uránnal rendelkezett, most csak 300 kilogrammal, a 19 centrifuga helyett, amelyekkel az alacsony dúsítású uránból az atombombagyártáshoz szükséges magasabb dúsítású urán állítható elő, pedig jelenleg csak öttel rendelkezik.

Bár a jelentések szerint Irán tartja magát a megállapodáshoz, Trumpnak az a baja, hogy nem megoldott például az iráni ballisztikus rakétagyártás és a terrorszervezetetek támogatása. Az amerikai elnök azt állítja, ha felrúgjuk a megállapodást, Iránt újra tárgyalóasztalhoz kényszerítik, és jobb feltételeket harcolhatnak ki, miközben az egyik legfőbb érv az, hogy Irán valamennyi engedménye meghatározott időszakra szól, azaz 2025-ig, illetve 2030-ig.

A Hospodárske noviny Trump új nemzetbiztonsági tanácsadóját, John Boltont idézve azt állítja, a megállapodástól való elállás jelzés kíván lenni Észak-Koreának, hogy az Egyesült Államok nem ismeri el a „nem megfelelő megállapodásokat”.

Hasan Ruháni iráni elnök Trump lépésére reagálva kijelentette, Washington döntése Irán számára „történelmi tapasztalat, s hogy az USA sohasem teljesítette a kötelezettségeit. Egyúttal megerősítette, hogy országa Amerika nélkül is eleget fog tenni a megállapodásnak.

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő viszont röviddel Trump bejelentése után azt mondta, a döntés „merész és helyes”, és Izrael „nagyra értékeli”.

Trump döntését a Fehér Ház volt főnöke, Barack Obama is bírálta, szerinte az elnök döntése rendkívül téves lépes. Trump döntésével szemben a szlovákiai reakciók is többnyire elmarasztalóak voltak.

Eduárd Chmelár elemző és egyetemi oktató – aki egyébként éppen aláírásokat gyűjt az államfő-választáson való elindulásához – a Parlamentné listy portálon kijelentette, „ez a hanyatló nagyhatalom egyszerűen képtelen békén hagyni a világot, rúgkapál, mint a dögledező ló”.

Az elemző szerint az Egyesült Államok ma már nem követendő világhatalom. „Nem a békét, a demokráciát, a stabilitást terjesztik, hanem a háborút, a félelmet és a bomlást. Ha ilyenek a szövetségeseink, ellenségre nincs is szükségünk” – jelentette ki Chmelár.

A portál szerint Ľubos Blaha, a Smer parlamenti képviselője még ennél is durvább kritikát gyakorolt, aki szerint az Egyesült Államok „megint megmutatta a világnak a végtelen arroganciáját”. Blaha szerint Európában nem akad senki, aki végre nevén nevezné a háborús felbujtókat, akik képtelenek a nemzetközi megállapodásokat és a nemzetközi jogot tiszteletben tartani.