Trianon-fórum: A kettős állampolgárság "gyógyít"

Duray Miklós azt fejtegette, hogy Trianon "következmény nélkül maradt". A Magyar Koalíció Pártjának volt stratégiai elnöke azt mondta: "a nyugatiak nem nagyon értik, mi történik itt velünk, magyarokkal", mert "Trianon miatt minden másként alakult, ahogy alakulhatott volna". Tudatosítani kell, hogy Trianon során "úgy kerültünk piacra, hogy ott szétkapkodtak bennünket, és nem azért mert kelendők voltunk, hanem azért, mert szétkapkodhattak" - fogalmazott.
Mint mondta, 1920 óta "nem élnek normális körülmények között" a magyarok sem Magyarországon, sem a környező országokban. Helytelenítette, hogy ha egy magyar diplomata Szlovákiában a Szlovák Nemzeti Pártnak nem tetsző kijelentést tesz, a magyar Külügyminisztérium "leteremti". Trianon "következmény nélkül maradt, akik belőlünk nyerészkedtek, semmit nem fizettek nekünk érte" - állapította meg.

 Pásztor István úgy fogalmazott: a versenyképes nemzetstratégia kialakításához vissza kell nyúlni a trianoni békediktátumhoz. Utalt arra, hogy a vajdasági magyarok a trianoni béke aláírása után is az egyetemes magyar nemzet szerves részeként élték meg nemzeti hovatartozásukat.
El kell érni, hogy a határon túli magyar közösségek olyan tekintélyt vívjanak ki maguknak, hogy a többség, jogrendbe illesztve, rájuk bízza intézményeik önigazgatását, ez pedig maga az autonómia - hangsúlyozta. Pásztor fontosnak nevezte, hogy az oktatás, a tájékoztatás és a művelődés tekintetében a határon túli magyarok maguk irányíthassák saját intézményeket. Elmondta: arra készülnek, hogy mintegy 45 iskolában és 30 művelődési intézményben vehessék át az alapítói jogokat a Vajdaságban. A vajdasági politikus arra is rámutatott, hogy a kisebbségi létben is "meg kell próbálni normális közösségi életet élni", merni kell az utcán magyarul beszélni, mert "attól, hogy behúzzuk fülünket-farkunkat, a helyzetünk egy jottányit sem fog javulni".

Toró T. Tibor, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke elmondta: Trianon gyógyítására a kettős állampolgárság intézménye a helyes válasz. A közjogi viszony rendezése a kisebbségi magyarok számára a közösségi autonómia kivívása lenne, amely tekintetben a vajdasági magyarok járnak jelenleg a legelőrébb - hangsúlyozta.

Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, a Corvinus Egyetem magántanára kiemelte: az 1904-1906-os politikai válság ébresztette rá az angolokat arra, hogy Magyarországon a nemzetiségi politikával "nincs minden rendben". Ehhez jött akkoriban az a külpolitikai konfliktus, hogy Nagy-Britannia egyre inkább szembekerült Németországgal, amely viszont a magyarok szövetségese volt. Emiatt még inkább elvesztette a magyar állam az angolok szimpátiáját. Jeszenszky rámutatott: ha Trianonban a határvonalat szlovák viszonylatban nem ott húzták volna meg, ahol ma is húzódik, manapság "nem lenne a szlovákokkal semmi baj".

Popély Gyula, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) tanára azt mondta: "a csehek a történelem szerencsefiai voltak a XX. század első két évtizedében", mert valójában több területet kaptak, mint amivel számoltak. Az Osztrák-Magyar Monarchia létezése is használt a cseheknek azzal, hogy ez a birodalomba integrálásukkal megvédte őket az egyre erősödő Németországtól.
A Csehszlovák államot létrehozó két politikus, Tomáš Masaryk és Eduard Beneš - akiket a történész "az antant hatalmak fizetett ügynökeinek nevezett" - úgy gondolták, hogy létrehozandó államuknak az a legelőnyösebb, ha minél tovább tart az első világháború, és csak a "totális békével" érhetik el a lehető legnagyobb területű önálló csehszlovák államot - mutatott rá.