2021. november 8., 07:55

(Termő)földöntúli megoldások

„A Kormány egyetért a Magyar Állam nevében a Termőföld Magántőkealap létrehozásával, amelynek célja a kelet-közép-európai régióban termőföld vásárlása, megteremtve ezáltal a hazai mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének alapjait.” – Ez az egy mondat is elég volt ahhoz, hogy rávilágítson, a pozsonyi kormány mintha nem teljesen tudatosította volna, hogy Szlovákia már tizenhét éve az Európai Unió tagja.

korcok szijjártó
Ivan Korčok panaszt tett a magyar támogatási terv miatt a Pozsonyba látogató Szijjártó Péternek - tavaly ősz óta se változott a helyzet
Fotó: TASR

Az uniós tagságról szóló kijelentés meglepő módon éppen az Ivan Korčok vezette külügyminisztériumot érinti, amelynek vezetése a 2020. márciusi kormányváltás óta fokozatosan átvette a szlovák–magyar kapcsolatokat érintő témák szinte kizárólagos véleményezését, függetlenül attól, hogy azoknak külföldi vagy akár belföldi vonatkozásáról van szó. Ilyen véleményezésre október 5-én, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter pozsonyi látogatásakor is sor került, amikor a szlovák fél kifogásolta a bevezetőnkben említett, mezőgazdasági vállalkozásokat segítő Termőföld Magántőkealap létrehozásának szándékát.

Korčok külügyminiszter a nyilvánosság számára is világossá tette, hogy elsősorban azt tartja problémának, hogy az említett alap a magyar költségvetésből származó, azaz „állami” pénzzel gazdálkodik. 

Ugyanaz az Ivan Korčok viszont pár évvel korábban, bár lehetősége lett volna rá, nem fogalmazott meg ugyanilyen kritikát a Pozsonyba látogató Martin Bille Hermannak, aki a Dán Királyság fejlesztésekért felelős külügyi államtitkáraként érkezett Szlovákia fővárosába. Korčok, akkor még a Fico-kormány külügyi államtitkáraként, Facebook-profilján számol be a találkozó tényéről, azt azonban semmilyen kritikus hanggal nem illeti.

Dánia címére elhangzó sérelmet Pozsony azóta sem fogalmazott meg és ez természetes is, hiszen erre se oka, se joga nem lenne.

A dán állam pénze is állami pénz

Annak ellenére, hogy Dánia már legalább 2009 óta hozzásegít dániai vállalkozásokat ahhoz, hogy Szlovákiában ingatlanvagyont – elsősorban mezőgazdasági termőföldet – vásárló cégeket működtessenek. Ami, akár tetszik, akár nem, az Európai Unió legalapvetőbb céljával összhangban levő tevékenység, és vélhetően Dánián kívül más ország is hasonlóképpen cselekszik. Nemcsak Szlovákiát illetően, hanem minden szóba jöhető helyen, országban saját vállalkozói érdekeit, illetve lehetőségeit szem előtt tartva járnak el az államok.

Egyebek mellett erre szolgál a dán állam, s azon belül is az Ipari, Kereskedelmi és Pénzügyminisztérium által működtetett Eksport Krediten Fond (EKF). Ezt Rune Jonassontól, az EKF szóvivőjétől tudtuk meg. Azt viszont már

a Dán Királyság prágai nagykövete, Søren Kelstrup mondta el a Magyar7 írásban feltett kérdéseire, hogy maga az EKF alap már 1922 óta működik, s hogy tevékenységét piaci alapon végzi, azaz az általa nyújtott pénzügyi segítségért, hitelekért, hitelgaranciákért természetesen díjat – ahogy a nagykövet említi, prémiumot – számol fel.

Azt már a Szlovákiában nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokból tudhatjuk meg, hogy a dániai vállalkozók élnek is ezzel a lehetőséggel. A 8.500 hektár saját tulajdonban levő mezőgazdasági területtel rendelkező, 100%-ban dán tulajdonú Donau Farm cégcsoport elsősorban Somorja, Garamkálna, Garamlök, Fajkürt, Padány környékén gazdálkodik, és meghatározó tulajdoni része – egy 2009-es szerződés alapján – nemcsak egy dániai kereskedelmi bank, hanem részben az EKF irányába is el van zálogosítva.

Továbbá számunkra újdonságként hat, hogy a dán pénzintézet elfogadja hitelfedezetként a szlovákiai termőföldet is, így a szlovákiai termőföldek kataszterében dán bank zálogjogával is találkozhatunk.

Szlovákiai bank viszont külföldi termőföldet nem fogad el. Ezt erősítette meg számunkra a sok tekintetben a legjobbnak tartott Tatra banka szóvivője is. Az ilyen biztosítékok mellett az EKF alapnak is jut szerep, amely garanciát vagy pénzügyi támogatást nyújt a külföldön vállalkozó dánok számára, például jótáll azért, hogy a pénze megegyezett részét a bank visszakapja akkor is, ha a kliense nem tudna fizetni.

Természetesen az EKF nem jótékonysági alapon jár így el. Legelőször is az adott ország kockázatát mérlegeli, azaz, hogy mennyire fenyegetik a hitel visszafizetésének lehetőségeit esetleges politikai változások.

A kockázatokat egy 0–7-ig terjedő listán osztályozzák, Szlovákia, akárcsak Magyarország a 0 kockázatú országok közé tartozik. De természetesen ez csak egy a szóba jöhető kockázatelemzési szempontok közül, hiszen aki hitelt vagy hitelgaranciát nyújt, az az adós bonitását, hitelképességét is vizsgálja, hiszen bármennyire is állami pénzből gazdálkodik az EKF, azt azért ők sem szeretnék, hogy a pénzük füstbe menjen Szlovákiában.

korcsok dán
Ivan Korčok és M.B. Hermann dán, külföldi fejlesztésekért felelős államtitkár. A dán támogatásokért Korčok nem tett panaszt.
Fotó:  Ivan Korčok FB-oldala
Szlovák állami támogatás dánoknak

Vajon lehet-e ez ellen kifogása az Európai Unió teljes jogú tagjaként Szlovákiának? A helyzet azt mutatja, hogy Szlovákia semmilyen kifogással nem élt és nem is él az ilyen segítséggel kapcsolatban. Sőt, ahogy arról a Trend című hetilap beszámolt, egy másik dán vállalkozásnak, a nagymegyeri Dan-Slovakia Agrar Kft.-nek a kezdeteknél Szlovákia kormánya segítséget is nyújtott, mert átvállalta hitelkamatai jelentős részét. Tehát nemcsak dániai állami pénz, hanem teljes mértékben szlovák állami pénzbeli juttatást is kapott egy külföldi vállalkozó.

Ismételten hangsúlyozzuk, hogy bár lehetünk más-más véleményen az ilyen jellegű támogatás helyességéről, abban biztosak lehetünk, hogy legitim módon jóváhagyott döntésről volt szó.

A kérdés inkább az, hogy ha Budapest és a magyar kormány készít elő mezőgazdasági vállalkozásokat támogató alapot, akkor az miért jelent problémát Pozsonynak? Mindjárt két válasz is az eszünkbe juthat. Egy tényszerű és egy – mondjuk így – tapasztalati.

A tényszerű válasz lényege, hogy Pozsony, ahogy azt a bevezetőnkben írtuk, átaludta az elmúlt majd két évtizedet, és saját vállalkozói külföldi sikereinek támogatására hasonló konstrukciókat nem készített elő.  Ezt igazolja a szlovákiai – állami tulajdonú – Eximbanka Rt. lapunk számára megküldött nyilatkozata, amelyben arról tájékoztatnak, hogy a pénzintézet, bár feladata a szlovákiai vállalkozók külföldi támogatása, se közvetlenül, sem közvetve nem foglalkozik külföldi termőföldet érintő ügyletekkel. (Az Eximbanka Rt. véleménye azért is érdekes, mivel a budapesti kormányhatározat is azt írta elő, hogy a Termőföld Magántőkealap létrehozásában a hasonló profilú magyar Eximbank vegyen részt.)

Tehát, ha Szlovákia nem támogatja ilyen módon az agrárvállalkozókat, akkor Magyarország se tegyen így!

Ez már a tapasztalati válasz része, hiszen a 2020-ban alakult kormány külügyminisztériuma, a korábbi Smer-párti vezetéshez képest is lényeges pluszmunkát vállal a szlovák–magyar viszony „élesítésében”.

mez min
A Földművelésügyi Minisztérium válasza azon kérdésünkre, hogy Szlovákiában létezik-e termőföld-vásárlási korlátozás.
Fotó:  Somogyi Szilárd

Írásunk végén pedig álljon itt a pozsonyi agrártárcának a Magyar7 számára megküldött állásfoglalása a külföldiek termőföldvásárlása ügyében:

Szlovákiában az olyan államok nem juthatnak termőföld birtokába, amelyek korlátozzák saját területükön a szlovákiaiak termőföldszerzését. Ez a korlátozás nem vonatozik az Európai Unió, az Európai Gazdasági Közösség tagállamaira és Svájcra…”

A fentiek szerint Ivan Korčok szlovák külügyminiszter nem volt tudatában a hatályos szlovákiai előírásoknak, amikor Budapesten számonkérte a mezőgazdasági vállalkozók külföldi (akár szlovákiai) terjeszkedésének elősegítésével kapcsolatos tervet. Abban is biztosak lehetünk, hogy ugyanő ugyanezt nem kérte számon más országokon, például Dánián. Ez így helyes, de akkor fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy Korčok miért tesz kivételt Magyarországgal?

Megjelent a Magyar7 2021/44. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.