Sztálin német diplomatákat kínoztatott
MOSZKVA. Sztálin parancsára szovjet titkos ügynökök a második világháború után bosszúból több száz náci diplomatát raboltak el, akiket bebörtönöztek és megkínoztak – írja a mult-kor.hu.
A The Diplomatic Secrets of the Third Reich című könyv szerzője a hírhedt moszkvai börtön, a Lubjanka archívumainak titkosítás alól való feloldása után jutott erre a következtetésre - olvasható a történelmi portálon.
Alekszej Matvejevics Sidnyev hírszerző főnök Sztálin megbízásából esküdött bosszút azon német diplomaták ellen, akik Moszkva szerint elárultak és hátba támadták a Szovjetuniót. A Molotov-Ribbentrop paktumot – amely a keleti érdekszférák elkülönítése mellett a két fél egymás meg nem támadásáról rendelkezett – felrúgva Hitler 1941 júniusában lerohanta a Szovjetuniót. Sztálin úgy gondolta, hogy a háborúért egyértelműen azok a német diplomaták tehetők felelőssé, akik a náci vezetés alatt szolgáltak.
A könyvben W.S. Christoforow leírja, kik voltak azok a németek, akiket Sztálin be akart börtönözni. A lista élén Hitler külügyminisztere, Joachim von Ribbentrop állt, de őt a szövetségesek fogták el, majd ítélték el Nürnbergben. 1945. augusztusban Sidnyev már arról tájékoztatta Sztálint, hogy sikerült elfogni 374 diplomatát Németországban és más, a Vörös Hadsereg által megszállt európai országban.
Fritz Grobb bagdadi nagykövet, Carl Clodius romániai speciális megbízott, valamint a Bulgáriában szolgálatot teljesítő Herbert von Richthofen és Adolf-Heinz Beckerle több tucat katonai attaséval és diplomatával együtt került a vádlottak padjára; ők 25 évet kaptak. Az elraboltak fele visszatérhetett hazájába, de voltak, akik a Lubjankában, míg mások a munkatáborokban vesztették életüket.
Alekszej Matvejevics Sidnyev hírszerző főnök Sztálin megbízásából esküdött bosszút azon német diplomaták ellen, akik Moszkva szerint elárultak és hátba támadták a Szovjetuniót. A Molotov-Ribbentrop paktumot – amely a keleti érdekszférák elkülönítése mellett a két fél egymás meg nem támadásáról rendelkezett – felrúgva Hitler 1941 júniusában lerohanta a Szovjetuniót. Sztálin úgy gondolta, hogy a háborúért egyértelműen azok a német diplomaták tehetők felelőssé, akik a náci vezetés alatt szolgáltak.
A könyvben W.S. Christoforow leírja, kik voltak azok a németek, akiket Sztálin be akart börtönözni. A lista élén Hitler külügyminisztere, Joachim von Ribbentrop állt, de őt a szövetségesek fogták el, majd ítélték el Nürnbergben. 1945. augusztusban Sidnyev már arról tájékoztatta Sztálint, hogy sikerült elfogni 374 diplomatát Németországban és más, a Vörös Hadsereg által megszállt európai országban.
Fritz Grobb bagdadi nagykövet, Carl Clodius romániai speciális megbízott, valamint a Bulgáriában szolgálatot teljesítő Herbert von Richthofen és Adolf-Heinz Beckerle több tucat katonai attaséval és diplomatával együtt került a vádlottak padjára; ők 25 évet kaptak. Az elraboltak fele visszatérhetett hazájába, de voltak, akik a Lubjankában, míg mások a munkatáborokban vesztették életüket.
Forrás
mult-kor.hu
