Szlovákia multietnikus ország
Robert Fico negyedik kormánya már az első ülésén visszahívta posztjáról a kisebbségi biztost, Bukovszky Lászlót, és helyére szokatlanul hosszú ideig nem jelölt senkit. Az eljárást sokan bírálták, elsősorban szlovákiai magyar fórumokon, hiszen ez volt az új kormány első lépése a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, ami érthető módon nem keltett jó benyomást. A dél-szlovákiai politikai paletta minden oldaláról érkező kritika azt is jelezte, a közösség számára fontos posztról van szó.
Lapunk is fontosnak tartja, hogy kinevezése után közelebbről is bemutassa az új kormánybiztost, Horony Ákost azoknak az olvasóknak is, akik nem igazán jártasak a kisebbségi és emberi jogi kérdésekben, így Horony Ákos eddigi munkássága és eredményei sem ismertek előttük. Az alábbi összeállításunkban a Ma7 médiacsalád különböző felületein megjelent anyagokból, Horony Ákos nyilatkozataiból közlünk részleteket, és előrebocsátjuk, hogy január hónap folyamán egy hosszabb interjú készül az új kisebbségi kormánybiztossal.
A kisebbségek jogvédelmének és a nyelvhasználati jogok érvényesítésének ügye hosszú évek óta kitölti Horony Ákos mindennapjait. Ebben segít a Velemjáró elnevezésű mobilalkalmazás, amelynek megalkotásában és fejlesztésében ötletgazdaként és projektvezetőként nagy munkát végzett.
Az államnyelvtörvény megszigorítása és a bírságok bevezetése után tapasztalható volt, hogy a magyarok féltek élni nyelvi jogaikkal, gyakran alaptalanul nem mertek magyarul beszélni a hivatalos ügyintézés során. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat első kiadványa volt a Nyelvhasználati útmutató, amelyet több tízezer példányban osztottak szét Szlovákia magyarlakta településein. Ahhoz ugyanis, hogy az emberek éljenek a nyelvi jogaikkal, szükséges, hogy legyen jogtudatuk: tudniuk kell, hogy hol, milyen helyzetben van joguk használni az anyanyelvüket.
A Jurista Polgári Társulás keretében valósították meg és indították el a Velemjárót, ami egy mobiltelefonokra letölthető alkalmazás és egy honlap. Úgy gondolták, az embereknek segíteni kell, ha jogsértést tapasztalnak a magyar nyelvhasználat területén, és azt bejelenthessék. Ezzel az alkalmazással ezt a folyamatot akarták egyszerűsíteni és megkönnyíteni.
Aláírásgyűjtés indult a nemzeti kisebbségek szimbólumainak a használatáért.
Az etnikai politizálást az utóbbi időben pejoratív mellékzöngével emlegetik. Szerintem azonban az etnikai politizálás szerepe pozitív, de a törvényi korlát, a parlamenti bejutási küszöb nagyon magas, különösen, ha figyelembe vesszük Szlovákia nemzetiségi összetételét. Az 5 százalékos küszöb egységesülési kényszerként jelenik meg a kisebbségnél, amelyet az elmúlt évtized példája alapján nem sikerül létrehozni.
Ha az ötszázalékos küszöb nem módosul, és nem egyetlen magyar párt vág neki a következő (2023-as) választásoknak, akkor több mint valószínű, hogy nehéz lesz ezt a küszöböt átlépni; és ez további lehetőséget ad a szlovák pártoknak, hogy felfedezzék, itt is (délen) olyan polgárok élnek, akiknek van választójoguk. A szlovák pártok is etnikai pártok, de kettős csatornájuk van a kommunikációra, azaz van egy, amelyet külön a magyarok irányában használnak.
A pozsonyi parlamentben egy elegáns lépéssorozat eredményeképpen megtárgyalták, s még azon melegében, szintén aznap el is fogadták Gyimesi György (OĽaNO) képviselő javaslatát, amely táblatörvény néven vált nem egész két hónap alatt széles körben ismertté. Gyimesi képviselő erről így nyilatkozott:
Gyimesi kikaparta a gesztenyét, Horony Ákos pedig fogyasztható állapotba hozta – mondhatnánk sommásan. A kisebbségi nyelvhasználati törvény január elejétől hatályos módosítása jogot és lehetőséget is biztosít arra, hogy egyes nemzeti közösségek nyelvén írott szöveg is megjelenjen a táblákon.
– De az – még – nincs sehol sem leírva, hogy a törvény kit jelöl meg az egyes kisebbségi közösségek képviselőjeként, aki a törvény adta lehetőséggel élni szeretne. Ki jelenti a szlovákiai magyarság képviseletét? – tette fel a kérdést a kisebbségi jogi szakértő, Horony Ákos, aki a dunaszerdahelyi városi képviselő-testület tagja is.
Horony Ákos megakadályozta, hogy a minisztérium csendben megtorpedózza a táblatörvényt.
A háttérben pedig már készült a torpedó, amely majd léket üt a táblatörvényen, pontosabban annak alkalmazhatóságán. Szerencsére van egy „torpedórombolónk”, Horony Ákos!
Ugyancsak anomália, hogy a műszaki előírás szerint a kisebbségek nyelvén írt szöveget dőlt betűvel kell feltüntetni, egyedül a helységnévtábla esetében tekintenek el ettől.
A hivatalába egy napja belépett új kormánybiztos elmondta, hogy számára meglepő az összevonási terv (a Kisebbségi Kulturális Alap és a Művészeti Alap összevonása – a szerk. megj.), mivel ez a kormány programjából nem következik közvetlenül, hiszen abban elsősorban az alapok jobb ellenőrizhetőségéről volt szó, a statútumok esetleges változásáról, de nem az összevonásukról. Horony Ákos minél előbb szeretne bekapcsolódni a jogalkotási folyamatba, illetve szeretne konzultálni a kulturális minisztériummal, a törvénytervezet gesztori intézményével, illetve a jogalkotásba minél előbb szeretné bevonni magukat a kisebbségeket is.
Megjelent a Magyar7 51. számában
