Szíriával eddig a világon mindenki mellényúlt
Hozzátette: a szíriai helyzet jelenleg rendkívül komplikált, több száz csoport vívja élethalálharcát, ebbe a világon, aki létezett, beavatkozott. Európa csak pénzt ad oda, politikai céljaink minimálisak, és nincsenek eszközeink azokat érvényesíteni.
Itt egy megoldás van: ha az oroszok és az amerikaiak azt mondják, holnap 8 órától itt XY a vezető, aki ellene van, az ellen fellépünk. Itt demokratikus megoldás nincs, az ország lakóinak a fele elhagyta a lakhelyét és még belföldön menekül, vagy külföldre ment. A szíriai migránsok jelentős része soha nem akar hazatérni – fejtette ki.
Felhívta a figyelmet arra: nem csak az oroszok mondják azt, hogy Aszádnak nincs köze a vegyi fegyverekhez, hanem Kína is. Az amerikai-kínai csúcs után egy-két napig tartott a “szerelem” Washington és Peking között, és már látszanak a törésvonalak Szíria, valamint Észak-Korea esetében.
Szíriával egyébként a világon mindenki mellényúlt. Az amerikaiak elkezdtek támogatni demokratikus szervezeteket, amelyek ahogy megkapták a pénzt és a fegyvert, átálltak az Iszlám Állam oldalára. Ugyanezt el lehet mondani a többi nagyhatalomra is – vélte Nógrádi György.
Annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok bombacsapást mért az Iszlám Állam afganisztáni állásaira, azt mondta: a szervezet alagútrendszerét akarták szétverni, ezért vetettek be 11 tonna robbanóanyagot. Ennek most elemzik a hatását, érdemes lesz-e végrehajtani hasonló akciót a világ más pontján is, ahol az Iszlám Államnak állásai vannak. Ilyen lehet Irak, Szíria, a Közel-Kelet néhány állama és Fekete-Afrika egy része – magyarázta.
A visszhang jelenleg periférikus, mindenki el van foglalva a saját bajaival, rendkívül szubjektív a sajtó. Az Afganisztánban ledobott bomba legfeljebb rövidhír, mert nem a nyugati civilizációt érinti – hangoztatta.
A biztonságpolitikai szakértő arról is beszélt, hogy szerinte a hidegháború óta most a legrosszabb a NATO és Oroszország, illetve az Egyesült Államok és Oroszország viszonya.
Mint mondta: a rossz viszony az európai országokat is megosztja, egy részük ki akar egyezni Oroszországgal, míg a többi elzárkózik ettől.
Hozzáfűzte: a NATO és Oroszország kiegyezése ugyanakkor elkerülhetetlen, ha a kor fontos kérdéseit – mint az ukrajnai helyzet vagy a szíriai háború – meg akarják oldani.
