Szigorították a jogi határzárat Magyarországon
Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését 138 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 6 - LMP-s és független képviselők által leadott - nem ellenében, 22 - zömmel szocialista - tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A parlament döntésével kiegészítette a menedékjogi törvényt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre vonatkozó eljárási szabályokkal. Így ilyen időszakban menedékjogi kérelmet alapesetben a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a határon lévő tranzitzónában lehet benyújtani, a menedékkérőnek pedig a kérelme jogerős elbírálásáig ott kell várakoznia. Ezt a helyet ez alatt az idő alatt csak kifelé - vagyis a most meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé - hagyhatja el.
Gyorsítják az eljárást azzal, hogy a menedékkérelem elutasításával szembeni felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül kell benyújtani a menekültügyi hatóságnál, amely azt szintén három napon belül megküldi a bíróságnak.
A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján megszüntetheti az eljárást, ha a menedékkérő írásban visszavonja kérelmét, megtagadja a nyilatkozattételt, ujjnyomatának, arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy elhagyja a tranzitzónát. A megszüntető végzéssel szemben nincs lehetőség fellebbezésre. A törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy a személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában vagy távközlő hálózaton keresztül tartja meg. Rögzítették: a menedékkérőnek a további jogorvoslattal nem támadható döntés közlése után el kell hagynia a tranzitzónát.
Ha a jogerős döntés után nyújt be a kérelmező menedékjogi kérelmet, akkor ez új kérelemnek minősül, azonban az újabb eljárásban az ellátáshoz való jog nem illeti meg a külföldit. Ezeket a módosításokat a folyamatban lévő kérelmek elbírálásánál is alkalmazni kell azzal a kitétellel, hogy ezekben az esetekben az elismerését kérő a tranzitzónát a jogerős döntésig elhagyhatja.
Bővítették a tömeges bevándorlási válsághelyzet elrendelésének lehetőségét is. Így például minden olyan esetben dönthetnek a bevezetéséről, ha a magyarországi határvonal schengeni szakaszának védelmét közvetlenül veszélyeztető, a migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki.
A menedékjogi és az államhatártörvényben is kimondták: tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a rendőrök Magyarország területén - vagyis nem csak a határtól számított 8 kilométeres sávon belül - feltartóztatják az itt jogellenesen tartózkodó külföldieket, és a határkerítés kapuján átkísérik őket, kivéve, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel.
Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a tranzitzónában tartózkodó menedékkérőket akkor lehet beléptetni Magyarországra, ha a menekültügyi hatóság nemzetközi védelmet biztosító döntést hoz, vagy ha fennállnak a menekültügyi eljárás általános szabályok szerinti lefolytatásának feltételei - rögzíti az államhatártörvény.
Változik a gyermekvédelmi törvény is: azokat a 14 és 18 év közötti külföldi gyermekeket, akik kísérő nélkül érkeznek, tömeges bevándorlási válsághelyzetben szintén a tranzitzónában helyezik el a menekülteljárás idejére. A 14 év alatti, kísérő nélküli kiskorúak esetén azonban továbbra is biztosított a gyermekvédelmi intézményi elhelyezés. Kiegészítették továbbá a szabálysértési törvényt azzal, hogy aki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet ideje alatt nem a neki előírt helyen tartózkodik - amely helyet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról, tartózkodásáról szóló törvény vagy a menedékjogi törvény alapján jelöli ki a hatóság -, szabálysértést követ el.
A törvénycsomag a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
A belügyminiszter indoklásában azt írta, hogy rengeteg illegális bevándorló él vissza a hatályos uniós jogszabályokkal: menedékkérelmet nyújtanak be, de az erről szóló döntést megelőzve szabadon mozognak az EU-ban, ami jelentős biztonsági kockázatot jelent. A kormány szerint a törvény elfogadása után azonban "senki sem léphet jogosulatlanul Magyarország és az Európai Unió területére".
Kósa: a határőrizeti szabályok módosítása megfelel az uniós jognak, állunk a viták elébe
Minden bizonnyal lesz jogvitája Magyarországnak az Európai Unióval a határőrizeti területen lefolytatott eljárások szigorításáról szóló, kedden elfogadott törvénymódosításról, de állnak - mondta Kósa Lajos, a Fidesz-frakció vezetője a keddi Frakcióinfó nevű sajtótájékoztatón.
A frakcióvezető hangsúlyozta: szerintük az elfogadott szabályozás megfelel az uniós jognak, a dublini előírásoknak és a szabályozással eleget tesznek Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek. A frakcióvezető elmondta: a módosítások nyomán az ország belsejében található menekülttáborok kapacitását csökkentik, de nem lehet azokat bezárni. Az ország szomszédságában polgárháború van, és bármikor lehet arra számítani, hogy menekültek érkeznek, az ő ellátásukról pedig gondoskodni kell - jegyezte meg.
Arra a hírre, hogy magyar határőrök bántalmaznák a menekülteket, kijelentette: az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága meg fogja vizsgálni a kérdést. Emlékeztett rá: 2013 nyara óta több tucat feljelentés és beszámoló tárgyalta, hogy a magyar határt védők nem megfelelően járnak el, de eddig mindegyik hazugságnak, aljas rágalomnak bizonyult és úgy vélte, ez a mostani hír is megalapozatlan.
Azzal kapcsolatban, hogy hétfőn a német, francia, spanyol és olasz vezetők megbeszélésén felmerült a többsebességes Európa gondolat, Kósa Lajos elmondta: az egysebességes Európa megszűnt, amikor létrejött az eurózóna és a schengeni övezet, amelyben egyes tagországok nem voltak tagok. Az egysebességes Európa szertefoszlik, és mi azt látjuk helyesnek, hogy ne osztályozzák fejlettségi szint szerint az országokat, hanem ha vannak különböző csoportok az unión belül, akkor azokhoz bármely tagország csatlakozhasson - mondta.