Szicíliában őrzik a magyar katonák emlékét

„A Szicíliában 90 éve épült, és most felújított magyar kápolna a béke és a barátság szimbóluma" – mondta Giovanni Moscato, a szicíliai Vittoria város polgármestere a Hadtörténeti Intézet és Múzeum dísztermében, amikor bemutatták a Magyar kápolna Szicíliában című könyvet.

Emlékeztetett arra, hogy az első világháborúban, a harci árkokban egymással szemben álltak a magyar és az olasz nép fiai, a magyar hadifoglyok Vittoriában viszont barátságot kötöttek az olaszokkal 1914 és 1918 között. Így az ott meghalt foglyok emlékére az olaszok – magyar adományokból – felépítették a kápolnát, amely alatt egy sírkamrában nyugszanak a magyar hadifoglyok csontjai.

A három fontos évszám

„Az első világháborúban 730 ezer magyar katona került hadifogságba, 600 ezren haltak hősi halált – ez őrületes szám" – emlékeztetett Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. „118 katonáról biztosan tudjuk, hogy hol vannak, milyen földben nyugszanak." – tette hozzá. 

Szicíliában, Vittoria város temetőjében ugyanis van egy magyar kápolna, amely alá egy sírkamrát építettek. Itt nyugszanak a magyar katonák csontjai.

A szicíliai kisvárosban volt egy hadifogolytábor az első világháború idején. A cél az volt, hogy a hadifoglyok minél nehezebben tudjanak megszökni – és erre egy sziget a legalkalmasabb hely. Több ezer magyar hadifoglyot hurcoltak a vittoriai táborba.

Aztán mezőgazdasági munkákra adták ki a foglyokat – leginkább családi gazdaságokban dolgoztak a katonák, és a munkájukért pénzt is kaptak. Az olasz családokkal később megbarátkoztak – és ha kellett, segítették is a gazdákat a magyar paraszti családokból származó hadifoglyok. A járványok viszont nem kímélték Szicíliában sem az embereket. Spanyolnátha söpört végig a táboron – 118 magyar katona halt meg a járványban és más betegségekben. Amikor felszámolták a hadifogolytáborokat, a meghaltak földi maradványai fölé emelték a magyar kápolnát a helyi temetőben.

Az emlékezésnek három fontos évszáma van. Először 1927 – ekkor avatták fel a kápolnát, és megkötötték az olasz-magyar baráti szerződést.

A második világháború után ezt a történetet elfelejtették a magyarok. A szocializmusban nem volt érdekes itthon a vittoriai kápolna története. Szicíliában viszont nem felejtették el. Bár csaknem ötven évig magyar delegáció nem ment oda, sőt magyar embert sem láttak, hiszen a magyarok nem utazhattak Nyugatra, mégis rendszeresen, minden évben koszorúzták a kápolnát. 

A helyiek azt is mondták, hogy néhány család külön is megemlékezik a kápolnánál a magyarokról, sőt egyes elmondások szerint magyar katonák leszármazottai is élnek ma Vittoriában. 1986-ban – ez volt a második évszám - az akkori katonai attasé arra járt, és ő fedezte fel újra a kápolnát. A rendszerváltás után pedig elindult újra az együttműködés Vittoria városa és Magyarország között. A harmadik dátum pedig az idei év: 2017, amikor felújították a kápolnát. Magyar restaurátor, szobrászművész dolgozott az épületen, és egy régész, hadisírokkal foglalkozó szakember a csontkamrát is feltárta. A kápolna falán egy gránittábla őrzi a kápolna alatt nyugvó katonák nevét.

Aki arra jár, hajtson fejet a magyar hősök emléke előtt

Gianfranco Francione a könyv egyik szerzője – Vittoriában él, korábban banki alkalmazottként dolgozott.

Gyerekkora óta ismeri az első világháborús magyar katonák történetét. Felnőttként pedig sokat beszélgetett barátaival a történetről, és rendszeresen megkoszorúzták a kápolnát is. Megismert több családot, akiknél a magyar katonák dolgoztak – a családok őrzik ugyanis a magyarok emlékét. Azt is megtudta, hogy szerelmek is szövődtek a magyar katonák és a vittoriai lányok között. 1995 után kutatni kezdte a hadifogolytábor és a több ezer magyar katona történetét.

Juhász Dezső, a könyv másik szerzője elmondta, hogy 1927-ben felépítették az olaszok a kápolnát, de magyar pap nem áldotta meg. 1986-ban felújították ugyan az épületet, de a sírkamrát nem tárták fel. Most, 2017-ben ez is megtörtént, és kiderült, hogy két részletben temették oda a magyar katonák csontjait – ugyanis kétféle dobozban voltak az elhunytak maradványai. Június 20-án, amikor a kápolna teljes felújítása befejeződött, Bíró László, a Honvédelmi Minisztérium katolikus tábori püspöke újraszentelte, és egy szicíliai pap is mondott egy imát, majd megáldotta az emlékhelyet.

"A Magyar kápolna Szicíliában című könyv egy szép és igaz történetet mond el. Az a célunk, hogy ha Dél-Szicíliába utazik egy magyar ember, ne csak a híres városokat, Ragusát, Siracusát látogassa meg, hanem menjen el a vittoriai temetőbe is, és hajtson fejet a magyar hadifoglyok emlékére emelt kápolna előtt" – mondta Juhász Dezső. 

„Szenvedélyes nép a magyar. Talán ugyanolyan szenvedélyes, mint az olasz" – mondta Giovanni Moscato, Vittoria polgármestere, aki szintén eljött Budapestre, a könyvbemutatóra.

A polgármester egyébként a felújítás során végig segítette a magyar restaurátorokat, és a június 20-i ünnepségre is elment.

Moscato a beszédét így fejezte be: „Magyarország és Vittoria népe között most újra ugyanolyan szoros a barátság, mint az első világháború idején a magyar hadifoglyok és a vittoriai családok között. Ez a kápolna a béke és a barátság szimbóluma is."