Szeptember 11-ére emlékezik a világ
NEW YORK. Immár tizenhárom éve, hogy többezer emberéletet követelő terrortámadás érte az Egyesült Államokat. 2001. szeptember 11-én csapódtak be a New York-i ikertornyokba az al-Kaida terroristái által eltérített repülőgépek, s a világban egy új biztonságpolitikai korszak vette kezdetét.
Reggel 8 óra 46 perckor egy eltérített repülő csapódott bele a World Trade Center egyik ikertornyába, majd 18 perccel később, amikor már a televíziós csatornák élő felvételeket közvetítettek a lángoló toronyházról, egy újabb utasszállító érkezett, és milliók szeme láttára robbant fel a második toronyban. A harmadik gép a Pentagon épületébe repült, és a Fehér Ház is hasonló sorsra jutott volna, de az eltérített repülő utasai hősiesen visszafoglalták a gépet a terroristáktól, de a lezuhanást már nem tudták megakadályozni. A repülőjáratok egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat, s a terrorakció folyamán 2978, a géprablókkal együtt összesen 3031 ember vesztette életét.
A tragédia ráébresztette a világot arra, hogy egy új biztonságpolitikai korszak vette kezdetét, ahol már nem a modern államok hadseregei jelentik a legnagyobb fenyegetést, hanem a terrorszervezetek.
A Worls Trade Center helyszínén a 2001-es terrortámadások 10. évfordulóján adták át a támadások emlékhelyét, amely mellé 2014-ben egy múzeum is nyílt. Itt többek között az ikertornyok törmelékei, ereklyék és rengeteg fénykép és videó is ki van állítva. Noha az emlékmű és a múzeum neve magán viseli a 13 évvel ezelőtti támadás dátumát ("National September 11 Memorial Museum"), az USA nem csak a szeptember 11-i eseményeknek kíván emléket állítani a helyszínen. 1993-ban már érte egy támadás a Világkereskedelmi Központot, azonban az jóval kevesebb áldozattal járt, mint a 2011-es attak, ettől függetlenül a több mint 20 évvel ezelőtti merénylet is megrázta az amerikai közvéleményt, hiszen az áldozatok akkor is civilek voltak.
Az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-ei terrorcselekményekre válaszul még abban az évben, október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket adó afgán rezsim ellen, megdöntve a tálibok hatalmát. És ezután már nem volt megállás: Irak lerohanása 2003. március 20-án kezdődött, az Egyesült Államok hadereje az északi kurd lázadókkal összefogva, nemzetközi koalíciós erőkkel támadott, s az „Operation Iraqi Freedom” nevű hadművelettelkezdetét vette az iraki háború. Oszama bin Ladent 2011-ben ölték meg az amerikai haditengerészet csapatai egy rajtaütés során.
A 2001 szeptember 11-ei támadásért felelős al-Kaida más terrorszervezet volt, mint aki ellen ma az Egyesült Államok és az egész világ harcol. Az amerikai dróntámadások miatt az al-Kaida vezetése Afganisztánból Pakisztánba menekült, de kihasználta a 2011-es Arab Tavasz okozta káoszt, és csatlakozott az észak-afrikai és a közel-keleti felkelőkhöz. Még az Obama-adminisztráció is elismerte, hogy a terrorszervezet belső meggyengítése ellenére egyes szárnyai nemhogy túlélték, de kinőtték a szervezetet. Az afganisztáni bázisú, nyugati hatalmak városait támadó, erőskezű vezető által irányított csoport ma már az egész világot fenyegető terrorhálózattá vált, és egyes szárnyai olyannyira radikalizálódtak, hogy a szervezet kitagadta őket.
Ezzel el is érkeztünk az IS (Iszlám Állam) csoporthoz. A brutalitásukról elhíresült szervezet ugyanis rájött, hogy egy iszlamista utópia felvázolásával rengeteg új tagot tudnak toborozni "szent céljuk" megvalósításához. Megnevezték ellenfeleiket, kalifátusuk elhelyezkedését, és a közösségi média minden felületén jelen vannak. És ami a mai világban a legfontosabb: hatalmas pénzügyi forrásaikból nem csak azokat támogatják, akik önként harcolnak értük, hanem zsoldosokat is toboroznak olyan területekről, ahol az embereknek eszükbe sem jutna iszlamista harcot vívni.
Szövetségesekből esküdt ellenségek
Rendkívül szomorú és kétségbeejtően cinikus Amerika és az al-Kaida közös története, mely a Carter adminisztráció alatt kezdődött, és Clinton alatt tovább folytatódott. Zbigniew Brzezinski amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó terve alaján Amerika Szaúd-Arábiával és a radikális iszlamista fundamentalistákkal szövetkezve gerilla csapatokat hozott létre Afganisztánban a szovjet csapatok kiűzésére. Miután a szovjet csapatok elhagyták Afganisztánt, a tálibok vették át az uralmat. Később Clinton elnök is felhasználta az al-Kaidát, és a NATO-val közösen szétszakították Jugoszláviát. Az al-Kaida fegyveresei azt a feladatot kapták, hogy kiképezzék a bosnyák muszlimokat, és együttes erővel támadják a szerbeket. Clinton arról is meggyőzte Oszama bin Ladent, hogy Csecsenföldre küldje "szabadságharcosait", és elszakítsák a területet Oroszországtól.
Amerika és az al-Kaida közös története várhatóan még nagyon sokáig fog tartani, egyesek a terrorizmus elleni harcnak nevezik, mások a fegyverkereskedelem fundamentumának, de a legfontosabb kérdés a következő: ha az al-Kaida elleni harc olyan geopolitikai következményekkel járt, mint ahogy az elmúlt időben láthattuk, hová vezethet az Iszlám Állam elleni nemzetközi hadviselés?
A tragédia ráébresztette a világot arra, hogy egy új biztonságpolitikai korszak vette kezdetét, ahol már nem a modern államok hadseregei jelentik a legnagyobb fenyegetést, hanem a terrorszervezetek.
A Worls Trade Center helyszínén a 2001-es terrortámadások 10. évfordulóján adták át a támadások emlékhelyét, amely mellé 2014-ben egy múzeum is nyílt. Itt többek között az ikertornyok törmelékei, ereklyék és rengeteg fénykép és videó is ki van állítva. Noha az emlékmű és a múzeum neve magán viseli a 13 évvel ezelőtti támadás dátumát ("National September 11 Memorial Museum"), az USA nem csak a szeptember 11-i eseményeknek kíván emléket állítani a helyszínen. 1993-ban már érte egy támadás a Világkereskedelmi Központot, azonban az jóval kevesebb áldozattal járt, mint a 2011-es attak, ettől függetlenül a több mint 20 évvel ezelőtti merénylet is megrázta az amerikai közvéleményt, hiszen az áldozatok akkor is civilek voltak.
Az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-ei terrorcselekményekre válaszul még abban az évben, október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket adó afgán rezsim ellen, megdöntve a tálibok hatalmát. És ezután már nem volt megállás: Irak lerohanása 2003. március 20-án kezdődött, az Egyesült Államok hadereje az északi kurd lázadókkal összefogva, nemzetközi koalíciós erőkkel támadott, s az „Operation Iraqi Freedom” nevű hadművelettelkezdetét vette az iraki háború. Oszama bin Ladent 2011-ben ölték meg az amerikai haditengerészet csapatai egy rajtaütés során.
A 2001 szeptember 11-ei támadásért felelős al-Kaida más terrorszervezet volt, mint aki ellen ma az Egyesült Államok és az egész világ harcol. Az amerikai dróntámadások miatt az al-Kaida vezetése Afganisztánból Pakisztánba menekült, de kihasználta a 2011-es Arab Tavasz okozta káoszt, és csatlakozott az észak-afrikai és a közel-keleti felkelőkhöz. Még az Obama-adminisztráció is elismerte, hogy a terrorszervezet belső meggyengítése ellenére egyes szárnyai nemhogy túlélték, de kinőtték a szervezetet. Az afganisztáni bázisú, nyugati hatalmak városait támadó, erőskezű vezető által irányított csoport ma már az egész világot fenyegető terrorhálózattá vált, és egyes szárnyai olyannyira radikalizálódtak, hogy a szervezet kitagadta őket.
Ezzel el is érkeztünk az IS (Iszlám Állam) csoporthoz. A brutalitásukról elhíresült szervezet ugyanis rájött, hogy egy iszlamista utópia felvázolásával rengeteg új tagot tudnak toborozni "szent céljuk" megvalósításához. Megnevezték ellenfeleiket, kalifátusuk elhelyezkedését, és a közösségi média minden felületén jelen vannak. És ami a mai világban a legfontosabb: hatalmas pénzügyi forrásaikból nem csak azokat támogatják, akik önként harcolnak értük, hanem zsoldosokat is toboroznak olyan területekről, ahol az embereknek eszükbe sem jutna iszlamista harcot vívni.
Szövetségesekből esküdt ellenségek
Rendkívül szomorú és kétségbeejtően cinikus Amerika és az al-Kaida közös története, mely a Carter adminisztráció alatt kezdődött, és Clinton alatt tovább folytatódott. Zbigniew Brzezinski amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó terve alaján Amerika Szaúd-Arábiával és a radikális iszlamista fundamentalistákkal szövetkezve gerilla csapatokat hozott létre Afganisztánban a szovjet csapatok kiűzésére. Miután a szovjet csapatok elhagyták Afganisztánt, a tálibok vették át az uralmat. Később Clinton elnök is felhasználta az al-Kaidát, és a NATO-val közösen szétszakították Jugoszláviát. Az al-Kaida fegyveresei azt a feladatot kapták, hogy kiképezzék a bosnyák muszlimokat, és együttes erővel támadják a szerbeket. Clinton arról is meggyőzte Oszama bin Ladent, hogy Csecsenföldre küldje "szabadságharcosait", és elszakítsák a területet Oroszországtól.
Amerika és az al-Kaida közös története várhatóan még nagyon sokáig fog tartani, egyesek a terrorizmus elleni harcnak nevezik, mások a fegyverkereskedelem fundamentumának, de a legfontosabb kérdés a következő: ha az al-Kaida elleni harc olyan geopolitikai következményekkel járt, mint ahogy az elmúlt időben láthattuk, hová vezethet az Iszlám Állam elleni nemzetközi hadviselés?
Forrás
MTI, Magyar Nemzet
