Szentivánéji hagyományok a Felvidéken

A nyári napforduló tűzünnepét szinte minden ősi nép ismerte, és babonás tisztelettel élte meg. Mária Staòová-Michalková, a szepessümegi (Smižany) Néprajzi Múzeum etnológusa úgy véli, a szentviánéji tűzgyújtás szokása a pogány szlávoktól ered, akik általa a Nap, a Föld és a víz kultuszát éltették. „A szentivánéji tüzek hagyományos meggyújtásán kívül szokás volt a domboldalról égő fakerekeket, illetve rudakra feltűzött kerekeket legurítani. Más településeken meggyújtott seprűkkel futkostak a faluban“ – magyarázta.

Az ősi szlávok az etnológus elbeszélése szerint különleges hatalmat tulajdonítottak a szentivánéji éjszakának. Mágikus szertartásokat végeztek, különféle gyógynövények füstjét lélegezték be. A pogány szokásokból eredő, varázslatos éjszakán végzett zámos műveletnek erotikus töltete volt. A szlávok érzéki dalokat énekeltek, ami az ünnep erotikus jellegét még inkább fokozta. „A Föld termékenysége mellett a nők termékenységét akarták így biztosítani. Hiedelemviláguk szerint e kettő szoros kapcsolatban állt egymással. A tűzre mágikus, védelmező és tisztító erőként tekintettek“ – mondta az etnológus. Az egyház azonban éppen a szokások erotikus jellege miatt a 16. században betiltotta a szentivánéji rituálékat. Ugyanígy tettek a hűbérurak is, akik féltették a javaikat, mert a tábortüzek és égő kerekek gyakran vezettek tűzvészhez, nem ritkán emberéleteket követelve.

A Csallóközben is sokáig élt a Szent Iván éjjelének hagyománya, itt persze ősi magyar népi ünnepként ismerték. Több játék és babona kapcsolódott hozzá. Vásárúton nyolc éve felélesztették az időközben elfelejtett szokást a helyi alapiskola egyik pedagógusának köszönhetően.

"Elég nehéz volt összekapargatni, összeszedni az ehhez fűződő játékokat, dalokat. Szerencsére még élt Marczell Béla bácsi Udvarnokban és el is jött hozzánk, elmesélte a gyerekeknek, hogy min alapszik ez az éjszaka, ez a hagyományőrzés” - mondta Elek Ilona pedagógus.

A gyerekek délelőtt elindulnak a faluban kosarakkal, kocsikkal és rőzsét, szalmát gyűjtenek a máglyához. Minden utcába betérnek, sokan a helyi lakosok közül már kis kévékkel várják őket. A diákok este tüzet gyújtanak és felelevenítik a szentivánéji rituálét. A program éjfélig tart, a gyerekek az éjszakát is az iskolában töltik.

„Szeretnénk megőrizni azokat a hagyományokat, amelyek községünkre, tágabb térségünkre, a Csallóközre és a Felvidékre jellemzőek voltak, és amelyeknek a többségét a mai fiatalok már nem ismerik, vagy nem úgy ismerik, mint ahogy azt szüleik, nagyszüleik idejében művelték" - magyarázta Bognár László iskolaigazgató.

A hagyományos szentivánéji játékokra a Magor magyarjai hagyományőrző csoport tanította meg a fiatalokat. Elek Ilona szerint a kicsik olyan izgatottak ilyenkor, hogy szinte nem tudnak elaludni. Kintről parázslik a nagy máglya fénye, pattog a tűz. Közben tanító nénik mesélnek. Mindez hozzátartozik Vásárúton Szent Iván éjéhez