Szent Jobb-ünnepség Érsekújvárott

Práznovszky Miklós tavaly a magyar nemesi családok Nobilitas Carpathiae felvidéki civil szervezete nevében a püspöki helynök engedélyével minden esztendő Szent György, azaz április havának utolsó szombatját a felvidéki magyarok Szent Jobb Ünnepnapjává nyilvánította. Hagyományteremtő céllal idén - április 26-án, szombaton - újra megtartották a Szent Jobb-ünnepségét Érsekújvárott.

1938 kétszeresen is szentév volt Magyarországon: ekkor rendezték meg Budapesten a XXXIV. Eucharisztikus világkongresszust és Szent István apostoli királyunk halálának 900. évforulója alkalmából nagyszabású ünnepségsorozat vette kezdetét. A Magyar Katolikus Püspöki Kar úgy határozott, hogy a magyarság és a kereszténység ezen kimagasló ünnepén a Szent Jobbot körbehordozzák az országban.

A Szent Jobb szállításához egy gazdagon díszített, különleges műszaki megoldásokat igénylő vasúti kocsit épített a MÁV, melyet ma Aranyvonat néven ismerünk. A Szent Jobb 1938. május 31-én indult első útjára Esztergomba, s 1942-ben fejezte be országlását. Ez idő alatt 22 magyar városban tisztelegtek az ereklye előtt. Az 1938-ban Magyarországhoz visszacsatolt országrészekbe is eljutott a Szent Jobb. A Felvidéken elsőként Érsekújvárban láthatták.

Az idei ünnepségen a körmenet a Főtéren álló Szentháromság szobrot megkerülve vonult be a Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus plébániatemplomba. Mivel a lovagrendek minden időben az egyházi és világi élet szerves részét képezték, az érsekújvári ünnepségről sem hiányoztak a díszvendégek közül. S bár a Szent Jobbot nem tudták elhozni az eseményre, a Szent Korona másolata idén is az oltár előtt kapott helyet.

A plébániatemplom mellett álló Marianum falán az esemény tiszteletére egy emléktáblát helyezett el a szervezet a következő felirattal: „A Szent Jobbot szállító Aranyvonat országjárása 75. évfordulója emlékére. Érsekújvár, 1939. április 30. M.C.D. Nobilitas Carpathiae 2014“

(Az eseményről összeállítást láthatnak majd a Felvidéki Híradóban.)