Szent Anna-napi Palóc Búcsú

A palócok vallási kultúrájában Szent Anna a magtalanok, az áldott állapotban lévők és a női betegségben szenvedők pártfogója. Szent Anna, Jézus nagyanyja tisztelete az Árpád-korig nyúlik vissza. Szent Annát egyaránt tisztelik a gyermekáldásra várók reménységeként, a családok védőszentjeként és a jó halál patrónusaként. A balassagyarmati Palóc Múzeumban őriznek egy Mátraderecskéről származó öltöztetős Szent Anna szobrot, és hagyománnyá vált, hogy a Palóc búcsúban ezt a szobrot viszik a körmeneten.

A Szent Anna-napi Palóc Búcsú résztvevői ünnepi viseletben, keresztekkel, lobogókkal érkeztek az ünnepi rendezvényre.  A római katolikus főplébániatemplomtól indult a népviseletes processziós menet a művelődési központ udvarára. Ott tarották Szent Anna palóc miséjét, amelynek végén megáldották a jelenlévő családokat és a gyermekáldást váró zarándokokat. A szertartást Bíró László püspök, tábori lelkész és Stella Leontin főesperes végezte. A misén hazai és szlovákiai magyar hagyományőrző csoportok mellett a balassagyarmati Szent Felicián Kórus közreműködött.

A népélet világi szépségei címmel megrendezett délutáni családi program keretében népmesék, népdalok, népzenék hangzottak el. A nap végén megválasztották Palócország szépeit. A viseletes szépségversenyt idén is gyermek, menyecske, családi, illetve csoportos kategóriákban bírálják el.