Százhúsz éves a Lévai Katolikus Kör
"Tulajdonképpen ez már a második megemlékezésünk volt, mert a Lévai Katolikus Kör megalakulásának a napján, szeptember 23-án a lévai temetőben, Lakner Lászlónak, a kör első elnökének a sírjánál idéztük a múltat. Ugyanakkor felkerestük a kör más neves személyiségeinek a sírjait is. Kedden délután pedig a 2005-ben kezdődő helytörténeti előadás-sorozatunk 79. előadásaként ismertettem az 1894-ben alakult kör történetét“ – nyilatkozta portálunknak Müller Péter.
Az 1867-es kiegyezés után jelentős mértékben felpezsdült Léva kulturális-társadalmi élete. Egyre több társadalmi szervezet alakult, azok között a Lévai Dalárda, az Önkéntes Tűzoltó Egylet, a Katolikus Legényegylet..., majd 120 évvel ezelőtt a Lévai Katolikus Kör.
„Egyes korabeli dokumentumok szerint „akkoriban alkotó energiák bontakoztak ki a társadalmi életben“, az addig szervezetlen lévai társadalomban. Ez a kör célul tűzte ki a hitélet elmélyítését és a művelődés biztosítását a helyi magyar katolikusok számára. Az első évben 127 tagja volt, ám az I. világháború végéig már 400 főre gyarapodott a taglétszáma, s ezzel Léva legnépesebb társadalmi egyesületévé vált. Hamarosan megalakították a Felolvasó Estélyek Rendezőbizottságát, amely a helyi kegyesrendi atyák bevonásával rendszeresen ismeretterjesztő előadásokat is tartott. Továbbá könyvtárat hoztak létre 52 darab könyvvel, s a befolyó tagdíjakból minden évben az akkor nagy összegnek számító 30 koronát áldoztak a könyvtár fejlesztésére, állománya gyarapítására. Folyamatosan rendszeres olvasásra is ösztönözték a tagjaikat, s az 1930-as évekig sikerült egy 1670 könyvből álló állományt létrehozniuk. Akkoriban évente közel 10 ezer könyvkölcsönzést tartottak nyilván“ – mondta el Müller Péter. Hozzátette: a kör szociális támogatást is nyújtott a rászorulóknak. Felállítottak egy gyűjtőpersely-rendszert, amely bevételéből a nehéz sorsú helyi családokat támogatták.
„A kör 1895-ben egy székhelynek megfelelő kisebb épületet vásárolt, majd az akkori helyi plébánia mellett felépített egy impozáns épületet. Így tehát megalakulásának 10. évfordulóján már székházavatást és zászlószentelést is tarthatott. Sajnos, a Beneš-dekrétumoknak „köszönhetően“ 1945-ben 17 helyi magyar egyesületnek, így ennek a körnek a működését is beszüntették. Épülete a Csemadok megalakulása után a Csemadok-alapszervezet székházává vált, majd azt 1974-ben szanálták“ – emlékezett vissza a székház sorsára Müller Péter.
Örvendetes viszont az a tény, hogy a kör égisze alatt Éder Kálmán vezetésével fiatalokból Műkedvelő Gárda alakult, amely számára 1926-ban színpadot építettek. „Előzőleg ugyanis a Városi Vigadóban tartották a műkedvelő színjátszók összejöveteleit. Az egyre híresebb gárda nagyon sok bemutatót tartott, s a helyes utat mutató, vallási jellegű előadásaikkal is nagy sikereket arattak egészen a kör betiltásáig. A színpadon más városi szervezetek, vallási egyletek valamint iskolai színjátszók is bemutathatták a saját produkcióikat, és a gárda termében gyűlések is zajlottak. Nagyon híresek voltak a csoport farsangi és böjt előtti mulatságai, és a sajátos hangulatú szilveszteri estélyei is“ – idézte tovább a múltat a jeles helytörténész.
A Lévai Katolikus Kör zarándoklatain is nagyon sokan vettek részt. „Nagyon szívesen keresték fel Selmecbányát és annak szakrális emlékeit. A hívők Léváról gyalogoltak Selmecbányára, tehát ez igazi búcsújárás volt. 1938 után pedig az augusztus 15-i esztergomi Mária-búcsúra kezdtek el rendszeresen járni. Tagjaivá váltak a galántai székhelyű Szent Ágoston Társulatnak is, amely a katolikus sajtó és a hittankönyvek terjesztésében játszott fontos szerepet. Azután ezt a feladatkört is felvállalta a Lévai Katolikus Kör“ – fejtette ki a továbbiakban.
„A kör az 1989-es rendszerváltás után nem alakult újjá. 2012 decemberében nyolcadmagammal együtt tettem egy arra vonatkozó szándéknyilatkozatot, hogy a lévai katolikus hagyományok ápolására megalakítjuk a Szent László Kört, amely igyekszik továbbvinni a Lévai Katolikus Kör és a többi helyi katolikus egylet gondolatiságát, szellemi örökségét. Kezdettől fogva elnökként irányítom az új kör tevékenységét, székhelyünk a helyi Reviczky Ház. Itt különféle előadásokat és gyermekműsorokat tartunk, de gyakran szervezünk kirándulásokat, búcsújárásokat és szabadtéri összejöveteleket is. Novemberben például a gyerekeknek szánt érdekes fizikai kísérletekkel Öveges professzorra emlékezünk. Minden korosztálynak rendszeresen szervezünk programokat“ – magyarázta.
A Szent László Kör a lévai családok segítségével igyekszik felkutatni és az utókornak megőrizni a katolikus múlttal kapcsolatos tárgyi és írásos emlékeket.
„Rendszerezzük és digitalizáljuk a meglelt fényképeket és a korabeli sajtótermékekben megjelent cikkeket is, amelyeket egy-egy előadás során bemutatok a nagyközönségnek. Sajnos, a Lévai Katolikus Körnek sem a krónikáját, sem az alapszabályzatát nem találtam meg a helyi múzeumban és a levéltárban. A körnek gyönyörű tablói is voltak, és saját zászlóval és két emléktáblával is rendelkezett. Az utóbbiak egyike az alapító tagoknak, a másik pedig az I. világháborúban elhunyt tagoknak állított emléket. Sajnos, mindezeknek az értékeknek nyoma veszett. A kör működését húsz évig irányító, majd Esztergomban eltemetett Báthy Lászlóról készített portré sokáig a múzeumunkat díszítette, aztán az is eltűnt. Ugyancsak elkallódtak a kör 13 dísztagjáról készített nagy portrék is, amelyek közül csak a dédnagyapámat ábrázoló arckép maradt fenn. Szerencsére, azt a könyvet, amelyben a kör pecsétje is látható volt, megmentették a hajdani tagok, így ma tudjuk, hogy az miként is nézett ki“ – zárta tájékoztatását Müller Péter helytörténész, a 120 éves Lévai Katolikus Kör vezetője.
