Százezrek zarándokoltak el Csíksomlyóra

A legnagyobb magyar zarándoklatra Erdélyből, Magyarországról és a világ minden tájáról érkeztek zarándokok. A legtávolabbról jötteket az Argentínából érkezett tíz tagú csoportot megtapsolta a tömeg.

A szertartás előtt a szervezők emlékeztettek arra, hogy a csíksomlyói búcsúnak minden évben egyetlen meghívottja van, a prédikációt mondó lelkész, mindenki más egyszerű zarándokként van jelen. Bejelentették azonban Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétét is, aki magánszemélyként vett részt az eseményeken, felesége társaságában. Személyében első alkalommal vesz részt a zarándoklaton hivatalban levő magyar államfő. Köszöntötték Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is, akárcsak a KDNP teljes parlamenti frakcióját. A magyar állami vezetőkkel együtt vonult a hegyre Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, és Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.

A zarándoklat végén az MTI-nek adott nyilatkozatában Semjén Zsolt örvendetesnek tartotta, hogy évről évre egyre nagyobb tömegeket vonz a csíksomlyói búcsú. "Fantasztikusan sokan vagyunk, és ez két szempontból is fontos. A csíksomlyói zarándoklat keresztényként megerősít a hitünkben, és magyarként a magyarságunkban" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette, azért jár vissza évről évre Csíksomlyóra, mert számára a zarándoklat erőforrás. Ha feltöltekezik vele, az egész évben kitart.

A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre több százezren gyűlnek össze. A székelyföldi zarándokok egy része a hagyományoknak megfelelően idén is gyalogosan érkezett Csíksomlyóra. A búcsúra Budapestről zarándokvonat indult csütörtökön. Csíksomlyón, az ősi Mária-kegyhelyen 1567 óta gyűlnek össze minden év pünkösd szombatján a székelyek és a csángók, hogy teljesítsék őseik fogadalmát: szentmisével köszönik meg Szűz Máriának, hogy hitük szerint megsegítette őket a protestáns János Zsigmond erdélyi fejedelem ellen vívott csatában, amelynek kimenetelétől függött, hogy megőrizhetik-e katolikus vallásukat. A mai kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, az ő helyüket a 15. század közepén a ferencesek foglalták el.