2017. december 6., 14:08

Száz éve lett független Finnország

HELSINKI. Száz évvel ezelőtt, 1917. december 6-án vált függetlenné Finnország Oroszországtól. Az oroszországi októberi forradalom "árnyékában" a finnek saját kezükbe vették sorsuk irányítását. Ez a megfogalmazás szerepel függetlenségi nyilatkozatukban is. A történelem különleges szerepet rótt a gyéren lakott északkelet-európai országra a Nyugat és a Kelet között. Ám nem csak a politikai kötéltánc az egyetlen finn sajátosság - írja évfordulós anyagában a dpa német hírügynökség.
201712061253510.finn.jpg
Galéria
+2 kép a galériában

"Az Oroszországhoz fűződő különleges viszony erősen meghatározta Finnország szerepét a nemzetközi erőtérben" - mondja Tobias Etzold, aki politológusként a Balti-tenger régiójára szakosodott. Történelmük óvatossá tette a finneket. Először orosz uralom alatt éltek, aztán az 1939/40-es úgynevezett téli háborúban a két ország szemben állt egymással. A háborút a finnek ugyan elvesztették, de jobban helytálltak, mint sokan hitték. A második világháború után az országra nyomás nehezedett mind a Nyugat, mind a Kelet részéről, s Helsinki egy harmadik utat választott. Hangsúlyozott semlegesség, amely szakértők szerint csak részben volt önkéntes választás.

Manapság Finnország azon kevés EU-állam közé tartozik, amely nem tagja a NATO-nak. A "szövetséggel szembeni távolságtartás" politikája viszonylag feszültségmentes és gyakorlatias viszonyt biztosít Oroszországgal  - mondja Etzold. Néha azonban Finnország gyötrődik az Európához tartozás és Oroszország között.        

A jubileumi év idején nőtt a feszültség Oroszország és a Nyugat között. A nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget orosz annektálása és a Balti-tenger térségében tapasztalható orosz katonai tevékenység próbára teszi a fáradságos munkával kiegyensúlyozottá tett kapcsolatokat Finnország és Oroszország között. Sauli Niinistö elnök a jelenlegi választási kampányban jelzéseket ad ugyan le a NATO-csatlakozás ügyében, de egy minapi közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 59 százaléka a csatlakozás ellen foglalt állást, mindenekelőtt az euroszkeptikus A finnek (korábbi nevükön: Igazi Finnek) nevű jobboldali populista párt hívei - jegyzi meg Anssi Paasi, az oului egyetem geopolitikai szakértője. Nem akarják megkockáztatni Oroszország provokálását - véli Tobias Etzold.       

Finnországot és Oroszországot gazdaságilag szoros kötelékek fűzik egymáshoz. Oroszország Finnország ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere. "Két független nemzet vagyunk, nem kérünk engedélyt, ha kereskedünk egymással vagy stratégiai döntéseket hozunk" - idézte nemrég a Ritzau dán hírügynökség Timo Soini külügyminisztert. Az Oroszországgal folyó kereskedelem azért is fontos a finnek számára, mert országuk gazdaságilag megint gyengélkedik. Az ország a 90-es évek elején átélt már egy példa nélkül álló recessziót.        

A statisztikai hivatal szerint az elmúlt száz évben a finn lakosság csaknem megkétszereződött, az 1917-es 3,1 millióról 5,5 millióra. A születési ráta azonban nem emelkedett, 1973 óta még sohasem volt ilyen alacsony. A halálesetek száma felülmúlja a születések számát. Finnország lakosainak száma azonban ennek ellenére nő, s ez a bevándorlásnak köszönhető.       

Finnország Európa egyik leggyérebben lakott országa. A magány, egyedüllét elterjedt jelenség, egyes szakértők népbetegségnek tartják. Csaknem minden tizenegyedik ember érintett - közölte a finn rádió. Újdonság, hogy egyre több fiatal érzi magát magányosnak - mondta Peter Strang, a jelenség kutatója a rádióadónak. Magányukat a finnek köztudomásúlag a koffeinnel is igyekeznek enyhíteni. Nincs még egy ország, ahol ilyen sok kávét innának - írja a dpa -, egy finn évente 12,2 kilogramm kávéport használ el. Az alkoholnál azonban - a közhiedelemmel ellentétben - visszafogottságot tanúsítanak. A WHO szerint egy főre 10,9 liter tiszta alkohol jut átlagban, kevesebbet isznak, mint a németek.        

A finn iskolarendszer a 2000. évi Pisa-teszt óta mindenképpen ismert. A finn tanulók az olvasásban, matematikában és a természettudományos tantárgyakban két évvel előbbre jártak, mint német társaik. Sokan megpróbálták másolni a finn modellt, bár a későbbi finn Pisa-eredmények már korántsem voltak olyan fényesek.        

A finn nyelv egzotikum Európában: az észttel és a magyarral együtt a finnugor nyelvek csoportjába tartozik. A világ egyik legnehezebb nyelve. Baj esetén azonban a svéd nyelv is kisegít, a svéd a népes finnországi svéd kisebbség miatt szintén hivatalos nyelv.        

Ami a németeknek a futball, a finnek számára a jégkorong. Világbajnokok azonban utoljára 2011-ben voltak. Valószínűleg bosszantja őket, hogy szomszédaik, a svédek és az oroszok jobbak náluk. A jeges sportoknál talán még népszerűbb a szaunázás. Mindenki annyit izzadhat, amennyi jól esik, s a "deszkákra"magukkal visznek egy kis sört is. A nemek nem keverednek szaunázáskor, hacsak nem szűkebb családi körről van szó.        

A finnek gyakran mérik össze erejüket furcsa dolgokban. Van például világbajnokság bogyószedésben és asszonyhordozásban. Versenyeznek egymással abban, hogy ki tud messzebbre hajítani használt Nokia mobiltelefonokat. A szauna-világbajnokságot 2010-ben megszüntették, miután egy orosz jelölt meghalt a versengés során.

201712061253510.finn.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.