Štefan Markuš: „Zavar minket a magyar irredentizmus?"

Markuš példaként a magyar alaptörvényt említi, amely egyebek között megváltoztatta az ország nevét. Szerinte az eddigi országnevek mind megerősítették a trianoni határokat, míg Magyarország "Történelmi Magyarországként" is olvasható (szlovákul Uhorsko). „A húsvéti alkotmány ezt az állapotot meg akarja változtatni. Életbe lépésétől kezdve „minden magyar a magyar nemzet részévé válik. S ha ez 2012-től kezdve valóban így lesz, akkor Magyarország terjeszkedhet mindenhová oda, ahol magyarok élnek. És akiket természetesen főleg a szomszédoknál találnak."

A magyar alaptörvény példa nélküli módon megnyitja a revizionizmus problematikáját. A kettős állampolgárság a választójoggal együtt hatékony eszköz lesz a magyarok újraegyesítésére a Kárpát-medencében. Kulturálisan, politikailag és területileg is. A polgári liberális irányzatú szlovákiai demokraták előtt szomorú kérdés áll: „Zavar minket a magyar irredentizmus?" - írja Štefan Markuš.

Ezt követően reményét fejezi ki, hogy Szlovákia kormánya, főleg pedig a külügyminiszter azért figyelemmel kíséri, mi történik Romániában. A székelyföldi autonómiatörekvésre figyelmezteti őket, mert "ott a területi-adminisztratív felosztást" akarják népszavazással  megváltoztatni, írja, mivel a Lisszaboni Szerződés ezt lehetővé teszi. '... abban az esetben, ha az európai népszavazáson legalább hét tagállam egymillió európai polgára megszavazza" - hangsúlyozza Markuš - ez be is következhet. 'Az aláírásokat már gyűjtik" - zárja írását a volt nagykövet, aki a második világháborút követően a lakosságcsere során települt át szüleivel Magyarországról Csehszlovákiába.