Sötét helyek - Sok magyar raboskodott Spilberkben

Spielberg kazamatáiban nemcsak gonosztevőket, közönséges bűnözőket, de politikai foglyokat is őriztek. A brnói vár fegyintézeti minőségében gyászos emlékhelye a magyar történelemnek is. A XVIII. század végén a magyar jakobinusok legjava töltött súlyos börtönéveket a Spilberk föld alatti celláiban, az 1848-as forradalom után pedig a szabadságharc fogságba esett katonái sínylődtek nyirkos tömlöcükben.

A várbörtönnek az évszázadok alatt összesen 80 ezer foglya volt. Az erőd falai között senyvedett Kazinczy Ferenc (1759-1831) is, akit a Martinovics-féle összeesküvésben vállalt – amúgy nem túl jelentős – szerepéért előbb halálra ítéltek, majd ezt kegyelemből meghatározatlan ideig tartó várfogságra változtatták.

A nagy magyar irodalomtudós és irodalomszervező hat évet ült a Spilberkben, ott készült leveleit, más írásműveit a hagyomány szerint gyakran saját véréből és rozsdából kevert tintával írta a cella homályában. A csehszlovákiai magyar főiskolások brnói Corvina egyesülete 1927-ben emléktáblával jelölte meg Kazinczy raboskodásának helyét, 1964-ben pedig a vár falára kétnyelvű márványtábla került mindazon magyar hazafiak tiszteletére, akik a Habsburg-birodalom e talán legszigorúbb fegyintézetében szenvedtek “a nemzeti függetlenségért és a haladásért".