Skapulárés Boldogasszony búcsúünnepe Barkán
A hagyomány szerint a búcsújárás Valassik János plébános nevéhez kötődik, aki 1758-ban megalakította a Kármelhegyi Boldogasszony társulatát. Pápai áldás kísérte cselekedetét, 1759-ben XIII. Kelemen pápa a társulat tagjait búcsúkiváltságokban részesítette, amely azóta is töretlenül tart.
Bernáth Tibor, a búcsú szervezője, a Skapulárés társulat anyakönyvének vezetője úgy véli, a mai világban is van a kegyhelyeknek üzenete az emberek számára. Az elcsendesedés, a magába fordulás, az Isten felé való kitárulkodásnak a lehetősége, illetve a kiinduló pontja lehet egy-egy ilyen búcsújáró hely. "Ez a búcsújáró hely már több évszázadon keresztül ezt szolgálja, és nemcsak a Felvidék, hanem a szélesebb Kárpát-medencei magyarság körében. Ez a talán legrégebbi anyakönyvvel bizonyíthatóan dokumentált búcsújáró hely a történelmi Magyarország területén".
A barkai búcsúra egyaránt érkeztek felvidéki, magyarországi és erdélyi hívek is. A kétnapos ünnepre a zarándokokat folyamatos gyónási lehetősséggel és magyar, szlovák valamint német nyelven mondott misékkel fogadták.
Ebben az esztendőben a búcsú ünnepi záró magyar nyelvű szentmiséjének szónoka az erdélyi Böjte Csaba atya volt, aki sokszor könnyekkel küszködve, a család, a gyermek jelentőségét hangsúlyozta mondanivalójában.
„Ezek azok a keresztény értékek, amiket a Kármelhegyi Boldogasszony számunkra ajándékba akar adni, gyermekét nyújtsa felénk“ – mondta Böjte Csaba.
"Ha megnézzük a Kármelhegyi Boldogasszony szép képét az oltáron, azt látjuk, hogy a Szűzanya gyermeket nyújt felénk. Én azt gondolom, az ő életének is, s a mi életünknek is igazából a gyermek befogadása, felnevelése, szeretete, s az unoka adhat értelmet és célt, és azt gondolom, hogy ha Mária akkor, ott az angyalnak nemet mondott volna és nem vállalta volna az életet, a gyermeket, akkor egész biztos, hogy sem ebben a templomban, sem máshol nem lenne ott az ő képe, szobra" - fogalmazott Csaba atya.
„És ugyanúgy gondolom, hogy ha mi is nemet mondunk az életre, ha nem fogadjuk az Isten áldását, akkor biztos, hogy a történelmi szerepünket befejeztük és vége lesz a mi népünknek“ - zárta szentmiséjét Böjte Csaba.
A szentmise végén az erdélyi szerzetes örömét fejezte ki, hogy eljöhetett a felvidéki magyarok közé, majd megáldotta a skapulárékat és az új skapulárés tagokat. A Kármelhegyi Boldogasszony búcsúján több mint háromezer zarándok imádkozott közösen.
.




