Reformáció emlékéve: nemzetközi tudományos konferencia Komáromban

Az Orsovics Yvette karnagy vezette egyetemi kórus (zongorakíséret: Fekete Éva) fellépése után dr. Görözdi Zsolt, az SJE RTK Szenátusának elnöke nyitotta meg a tanácskozást, amelyen Stubendek László – Komárom polgármestere, Kiss Beáta – a Magyar Közösség Pártja (MKP) oktatási és kulturális alelnöke, illetve a a lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium igazgatója, a szlovák állampolgárságától megfosztott nt. Kassai Gyula - a Barsi Református Egyházmegye esperese, valamint előadóként több neves professzor és püspök, továbbá felvidéki és magyarországi református egyházközség esperese is jelen volt.

Dr. Somogyi Alfréd, a SJE RTK tanszékvezető tanára köszöntőjének megtartására kérte fel ft. Fazekas Lászlót, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökét. Fazekas László elmondta, hogy a reformáció 500. jubileumi évében sokféle rendezvény zajlik. „A reformáció emlékéve kapcsán a magyar reformátusokat érintően két vonalon futnak az események. Az egyik vonal a 2009-ben alakult Magyar Református Egyház emlékévhez méltó rendezvénysorozata, míg a másik vonalba az egyes református egyházak és egyházkerületek ünnepségei tartoznak. A Magyarország Kormánya által létrehozott Reformációi Emlékbizottság szervezésében január 6-án  ünnepélyes keretek között Budapesten a Művészetek Palotájában (Müpa) nyitották meg a reformáció emlékévét“.

A református egyház püspöke korábban portálunkat már tájékoztatta a felvidéki rendezvényekről.

Fazekas László a szerdai konferencián hangsúlyozta: „A jubileum kapcsán nemcsak a régmúltat kell felidéznünk, hanem nekünk magunknak is változnunk kell, ezért Új reformáció ezen konferencia címe. Nagyon sok kihívásnak kell eleget tennünk, fel kell vállanunk az új lehetőségeket. Az új lehetőségeket meglátva, de régi hittel és régi lelkesedéssel kell elindulnunk az új utakon“.

A püspöki köszöntő után dr. Somogyi Alfréd, a SJE RTK tanszékvezető tanára tartott kezdő áhítatot. Dávid és Góliát történetét felidézve, a tanácskozás igei alapozásaként a mai együttlét értelméről is beszélt. Úgy véli, hogy „a legyőzhetetlennek hitt, erős Góliát minden társadalomban jelen van egy-egy divatos eszme (pl.: a nácizmus, az ateizmus, a liberalizmus stb.) formájában, s gyakran oly´módon látatja magát, hogy Istent becsmérli. Mindig szükségünk van tehát az esélytelennek hitt Dávidokra, akik azok ellen fel merik venni a harcot! Ne várjunk azonban arra, hogy majd valaki helyettünk védi meg a mundér becsületét. Ahelyett mi magunk legyünk a bátor Dávidok...“.

Somogyi Alfréd aztkövetően örömmel nyugtázta, hogy a következő előadó, dr. Szabó István püspök március 15. alkalmából a tudományosságért járó Széchenyi-díjat vehette át Áder János köztársasági elnöktől. Hozzátette: ez valamennyi reformátust jóleső érzéssel töltötte el. Szabó István A reformáció teológiája címmel tartott előadást. Elöljáróban kiemelte: a reformáció úttörői nem teljesen új tanításokkal akartak előrukkolni, hanem a régi tanításokat akarták új fénybe állítani, tehát ragaszkodtak Jézus Krisztus régi kereszténységéhez.

„Mivel az egyház egy túlzsúfolt teremhez hasonlóvá vált, ahol a lényeget belepte a kegyes és vallásos lélek túlbuzgása, Kálvinék megpróbálták helyes mederbe terelni a dolgokat. Akkoriban már Európa legjobbjai is az egyház megújítását sürgették...“ – fejtette ki. A reformáció kezdeteit idézve azt is elmondta, hogy mivel a régi-új tanok forrása a Szentírás, ezért a hajdani prédikátorok, fordítók és kommentátorok mindnyájan a Bibliát állították a középpontba. „A Bibliát le kellett fordítani az egyes népek saját nyelvére, ezért a reformáció kapcsán egy jelentős nyelvrobbanás is végbement. Háttérbe szorult a latin nyelv, amely megszűnt egyetemes közvetítő nyelv lenni. A reformáció többek között a mai magyar irodalmi nyelv kialakulásához is hozzájárult...“ – magyarázta.

Azután dr. Fekete Károly püspök úr A reformáció gyakorlati teológiai aspektusai, különös tekintettel a II. Helvét hitvallásra című előadása következett. Az általa ismertetett egykori tézisek közül két továbbgondolásra felettébb érdemes gondolatsor: „Az igehirdetés-karakter érvényesülése csak a nemzeti nyelven folyó istentisztelet keretében érheti el célját. Így szólalhat meg az igehirdetésre a népnyelvű válasz a közös imádságban“ - mondta dr. Fekete Károly, hangsúlyozva azt is, hogy „az emberi tevékenységek közül az istentisztelet a legszentebb, ezért megengedhetetlen, hogy éppen ez a cselekménysor süllyedjen emberi babonáskodásba, bálványimádásba...“. 

Dr. Gaál Botond professzor A reformáció lényege – újkori paradigmaváltás a keresztyén gondolkodás történetében, dr. Buzogány Dezső professzor pedig A II. Helvét hitvallás recepciója az erdélyi református egyházban címmel tartott további előadásokat, amelyek sorát dr. Lévai Attila, a SJE RTK dékánja, a CJTA igazgatója zárta.

Fél öttől  pódiumbeszélgetés zajlott a reformátusság jelenéről. Meghívott vendégek voltak: nt. Máté László, a Tatai Református Egyházmegye esperese; nt. Tóth András, a Pápai Református Egyházmegye esperese; nt. Kassai Gyula, a Barsi Református Egyházmegye esperese; nt. Dr. Szénási Szilárd, a Komáromi Református Egyházmegye esperese, nt. Dr. Somogyi Alfréd, a Pozsonyi Református Egyházmegye esperese pedig a beszélgetés vezetését vállalta. 

A jubileumi konferencia este istentisztelettel zárult a komáromi református templomban, ahol ft. Fazekas László, az SZRKE püspöke hirdetett igét.