"Az autonómia nem megoldás!" Magyar Platformot alapított a Progresszív Szlovákia
„A Progresszív Szlovákia egy olyan mozgalom, amely Szlovákia összes lakosát képviseli, beleértve a Szlovákiában élő magyar kisebbséget. A Magyar Platform létrehozása egy újabb lépés ebbe az irányba” – emelte ki a nyilatkozat aláírásánál Michal Truban, a Progresszív Szlovákia mozgalom elnöke Komáromban.
A platform alapító nyilatkozatának aláírását követő sajtótájékoztatón a PS elnöke elmondta, ez a platform a magyar nemzetiségű és a dél-szlovákiai PS-tagoknak, illetve szimpatizánsok lesz a gyűjtőhelye. A platform témákat fog nyitni, és aktívan keresni fogja a megoldásokat a régió és a közösség számára.
„Azt szeretnénk, hogy az ország minden polgára otthon érezze magát Szlovákiában, ami a nyelv, a kultúra kölcsönös tiszteletét, és ezek aktív fejlesztését jelenti. Ám ez a gazdasági fejlesztésről is szól. Dél-Szlovákia egy olyan régió, amelyről a múltban gyakran megfeledkeztek” – mondta Truban.
Zora Jaurová, a PS alelnöke újságírói kérdésre a sajtótájékoztatón kijelentette, legitim kérdés a szlovák alkotmány preambulumának és a szlovák állampolgársági törvény megváltoztatásáról, valamint a kétnyelvűség fejlesztéséről és a kisebbségi oktatásügy stabilizálásáról beszélni.
A sajtótájékoztatón elhangzott, Dunaszerdahely után már Komáromban is megalakult, Gútán pedig hamarosan megalakul a PS alapszervezete. Ehhez minimum három személy kell. Komáromban a közéletben eddig jobbára ismeretlen fiatalok (Illés Claudia, Antal Péter, Ipóth Viktória és Jakabová Veronika) vannak az alapítók között, a párt szimpatizánsai között szerepel ugyanakkor Ipóth Szilárd független városi képviselő, aki korábban a Híd-frakció tagja volt a komáromi testületben.
Gútán a helloGúta civil szervezet vezetői, Forró Tibor és Forgács Attila (mindketten városi képviselők) veszik kezükbe a PS helyi szervezetének megalakítását. Forró elmondása szerint még nem tagja a pártnak, de az szeretne lenni, Forgács pedig már be is adta a kérvényét. Hozzátették: a helloGúta szervezetből minden valószínűség szerint többen is követni fogják példájukat.
Forró Tibor, aki a tavalyi önkormányzati választáson intenzív kampányt folytatott a gútai polgármesteri székért, ennek ellenére mégis alulmaradt az MKP jelöltjével szemben, nem tudta megmondani, hogy jelen pillanatban hány tagból áll a Progresszív Szlovákia Magyar Platformja, mint ahogy azt sem, hogy pontosan mi lesz a feladata a platformnak. Megjegyezte azonban, hogy a platform két hét múlva felállhat, ezek a kérdések tehát a következő hetekben tisztázódhatnak.
Arra a kérdésünkre, hogy a Magyar Platformról hányan kerülhetnek majd fel a PS 150-es választási listájára, Forró azt válaszolta, nem zárja ki, hogy ő maga szerepeljen a listán, „hiszen valakinek ezt el kell majd vállalnia a helyi szervezetekből”, ám ez még nagyon messze van, a párt vezetőivel mégcsak nem is beszéltek erről.
Természetesnek tartom, hogy egy liberális pártnak ne csak magyar tagjai, hanem magyar platformja is legyen, amely magyar témákkal is foglalkozik - mondta el kérdésünkre Dubéci.
Hozzátette, számukra nem a választók megszerzéséről szól a platform megalakítása, és nem is egy "díszmagyar" felmutatásáról a politikai életben. Egy liberális pártnak természetes része, hogy át tudjon lépni a nacionalizmuson, újrafogalmazza a szlovák-magyar kérdéseket. A másfajta megközelítés bizonyította, hogy Zuzana Čaputová elnökjelöltként meg tudta szólítani a dél-szlovákiai magyarságot is. Ugyanez érezhető volt a PS dél-szlovákiai eredményességében az EP-választásokon, ami arra készteti a PS-t, hogy a magyar szavazókat is képviselje az EP-ben – mondta.
Dubéci nem kívánta kezdeményezésüket a Most-Híd vegyespárti modelljéhez hasonlítani, inkább egy komplex projektnek minősítette a PS-t. Nem az a céljuk, hogy átfogják a szlovákiai magyar problémákat, inkább polgári szemszögből közelítik meg a kérdéskört, abból, hogy mindenki otthon érezze magát.
Felvetésünkre, hogy az eltelt harminc év tapasztalata alapján – legyenek bármennyire is liberálisok a szlovák képviselők – a magyar kisebbség szempontjából általában nem tudták átlépni a nemzetállami berögződéseket, Dubéci elmondta, hogy a PS a koalíciós partnerével az Együttel szeptemberben mutatják be a programjukat, melyben erős hangsúlyt kapnak a nemzetiségi kérdések. Az állampolgársági törvényt alapvetően rossznak tartják, nem egy modern országhoz illőnek. Az államnyelvet védő törvényeket szintén a 80-90-es évek termékének tartják, amely helyett egy modern nyelvtörvényt kellene létrehozni, és problémásnak tartják a kétnyelvűség gyakorlását is.
Dubéci szerint az autonómia nem megoldás erre a kérdésre, ezt a kilencvenes évek vitájának tartja, amit etnikai politikusok használtak fel a viták szítására. Ő, mint magyar gyökerekkel bíró szlovák állampolgár, aki magyar iskolákat is végzett, inkább a lazább nyugat-európai modellek használatában látná a megoldást, az individuális jogok érvényesítésében, nem pedig a kollektív jogok erősítésében.
Dubéci a regionális egyenlőtlenségek kérdéséről elmondta, ezt ő is Szlovákia egyik rákfenéjének tartja, és reméli, hogy a Magyar Platform munkájában a kulturális kérdések mellett hangsúlyt kapnak a gazdaságiak is. A magyar pártokkal való kapcsolatról csak annyit mondott, hogy az elnökválasztás során már sikeres volt az együttműködés, de jelenleg a Magyar Platformmal kívánnak foglalkozni.
