Pünkösd a hit ünnepe

Pünkösd a karácsony és a húsvét után a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett. Ezen a napon ülték meg annak emlékét, hogy az Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett, s nevezték "hetek ünnepének" is (hétszer hét pészah után).

A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, s ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.

A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban - 1993 óta Magyarországon is - ünnep.

A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás, stb.) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, s viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.

Szokás volt a pünkösdölés is, melynek során a pünkösdi királyt és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut és adományt gyűjtött.

Nyugat-Magyarországon volt jellemző szokás a törökbasázás, melynek főszereplői fiatal fiúk voltak. Egyik társuk nadrágját kitömték szalmával, így szimbolizálva a török basát, majd pedig házról házra kísérték, mint egy rabot, pálcával ütlegelték, hogy ugráljon, ezért pedig különféle ajándékokat kaptak.

Dívott az úgynevezett pünkösdi rabjárás is, amelyet szintén fiatal fiúk adtak elő. A fiatalok lábuknál összeláncolva mentek a lányokhoz, és segítséget kértek maguknak, "szegény katonaraboknak". A pünkösdhöz kötődik a borzajárás is. Ennek során körbekísértek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny volt.

A pünkösd virága, egyik jelképe a pünkösdi rózsa, más néven bazsarózsa. Régen a legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak. A virágot egyébként a mosdóvízbe is szokták szórni, hogy egészségesek legyenek. Az ünnephez kapcsolódik még a fehér galamb is, sok helyütt ilyen madarakat engedtek szabadon a templomban a Szentlélek jelképeként. A házakra és az istállókra zöld ágat, bodzát tettek, hogy távol tartsák az ártó, gonosz szellemeket.

Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye is lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve minden pünkösd szombatján ünnepi szentmisét és nagy búcsút tartanak, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ minden más tájáról is.