Potápi: eredményes a Petőfi Sándor-program

Potápi Árpád János a Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében című, a Kisebbségi Jogvédő Intézet által szervezett konferencián kiemelte: a program ötven ösztöndíjassal indult, és az idén már hatvanöt fiatalt küldtek a szórványközösségekhez.   

A szórványközösségek megerősítését célzó programnak köszönhetően egyes területeken újraindultak a magyar iskolák, a magyartanítás, szórványközpontokat hoztak létre, új egyesületek kezdték meg működésüket - mondta. Az államtitkár szintén sikeresnek értékelte a diaszpórát segítő Kőrösi Csoma Sándor-programot, amely 47 ösztöndíjassal indult, s számuk mostanra 115-re nőtt. Rámutatott: a legfontosabb feladat az intézményrendszer megőrzése és továbbfejlesztése és ennek sarokköve az oktatás fejlesztése.   

Potápi Árpád János elmondta: szeretnék a hétvégi, vasárnapi iskolák működését összehangolni. A diaszpórában 213 hétvégi vagy vasárnapi iskola van, köztük 5-15 gyermeket tanítók és egészen nagyok is. A tervek között említette továbbá iskolaközpontok létrehozását. Kiemelte: az a cél, hogy ahol nagy magyar közösségek vannak, ott teljesen magyar nyelven folyjon az oktatás akár az érettségiig is. Azt is szeretnék, hogy minél több fiatal jöjjön vissza a Kárpát-medencébe, magyarországi felsőfokú tanulmányokat elvégezni.   

Potápi Árpád János kitért arra is, hogy 2014 után a nemzetpolitika hagyományos irányai némileg módosultak, és a szülőföldön boldogulást helyezték előtérbe. Az intézmények megerősítése mellett a gazdasági segítségnyújtás került kiemelt helyre, ezt célozták a tematikus évek és a gazdasági pályázatok is. Emlékeztetett arra, hogy idén három pályázatot hirdettek, amelyekkel családi és fiatal vállalkozókat támogattak a külhonban. E célra 890 millió forint állt rendelkezésre és 185 nyertes projekt kap segítséget.   

Az államtitkár kitért arra is, hogy a nemzetpolitikára fordított források 2009 óta megtízszereződtek, a támogatási összeg a gazdasági programokat figyelembe véve jóval meghaladta tavaly 73 milliárdot. Hozzátette: a jövő évi büdzsében is kiemelt összegre számíthat a nemzetpolitika.

Miniszterelnökség: a szórványmagyarság a magyar kultúra védőbástyája

A szórványmagyarsághoz tartozók az utolsó bástyái, hű őrzői a magyar kultúrának, ezért a kormányzat számos programmal támogatja megmaradásukat - jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes-államtitkára egy szerdai budapesti tanácskozáson.

Szilágyi Péter a magyar szórvány napján a Nemzetpolitikai Kutatóintézet rendezvényén hangsúlyozta: anyanyelvünk megtartása egyet jelent életben maradásunkkal, ezért ez az anyaországban élőknek is elemi feladatuk.   

Az igazi küzdelmet azonban nem az anyaországban élő magyarok vívják a nyelv megtartásáért, hanem a határainkon túlra szakított honfitársaink, közülük is elsősorban a szórványban élők - tette hozzá a politikus.

Rétvári: csaknem kétszázezren vettek részt eddig a Határtalanul! programban

Csaknem kétszázezer magyar diák vett részt 2013 óta a Határtalanul! programban - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.

A programban magyarországi iskolák hetedikes tanulói az állam támogatásával vehetnek részt osztálykiránduláson a szomszédos országok magyarlakta területein. A program arra is lehetőséget ad, hogy a 9. évfolyamos gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai osztályok egy közösen megvalósítandó projekt keretében együttműködjenek egy hasonló életkorú, határon túli magyar gyerekekből álló osztállyal.   

Rétvári Bence elmondta: az a cél, hogy senki ne fejezze be úgy a tanulmányait, hogy nem járt határon túli magyar közösségnél. Kiemelte, nincs az a tanóra, amely ennél egyértelműbbé tudja tenni minden magyar diák számára, hogy "mi, magyarok összetartozunk, (.) egy nyelvet beszélünk, egyként gondolkozunk". Hangsúlyozta: a program hosszú távon szolgálja a nemzet egységét, és a jövő generációja szemléletformálása miatt fontos igazán, hogy mindenki érezze, tapasztalja meg, hogy a magyar határt elhagyva több száz kilométerre is találkozni lehet magyar közösségekkel. "Ez válthatja aprópénzre azt, amit az alaptörvényben is írtunk, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért" - jelentette ki.  

Rétvári Bence kiemelte: 2013, a program indulása óta 8,7 milliárd forintot fordítottak a programra, a kezdeti 396 millió forint helyett ebben az évben már 4,1 millió forint a program forrása. A diákok számában is jelentős volt a növekedés: az első évben 12 300 diák vett részt a programban, 2017-ben már 54 700, az öt év alatt pedig csaknem 200 ezren. Hangsúlyozta, ez is mutatja, hogy óriási igény van a programra, amit korábban a magyar állam nem tudott kielégíteni.   

Soltész Miklós, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, az első évben mindössze 349 iskola pályázott sikeresen, idén pedig már 1411. Közölte: 2004. december 5-én "irigységre alapozva", nem a nemzet egyesítését, "hanem pontosan a szétszakítását akarta elérni az akkori balliberális kormány", és "mindenkit szembe akartak állítani a külhoni magyarokkal". Szólt arról, hogy a programban részt vevő diákok életre szóló élményt szereztek, és legalább ilyen fontos, hogy láthatták azokat a helyszíneket, amelyekről irodalom- vagy történelemórán tanultak.   

Marcsinák Judit, a budapesti Leövey Klára Görögkatolikus Gimnázium, Közgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola történelemtanára, aki maga is vezetett ősszel iskolás csoportot a Székelyföldre, arról beszélt, a diákoknak hatalmas élmény volt a kirándulás. Megjegyezte: a kovásznai "fogadóiskola" diákjainak is nagy élmény volt a magyarországi viszontlátogatás.