Pellegrini emberi arca már nem menti meg Fico pártját

Akkor Andrej Kiska államfő először beszélt a Fico-kormány végének lehetőségéről, amivel az akkori kormányfőt arra a kijelentésre késztette, hogy „Kiska beszédét nem Szlovákiában írták”. Az akkori párbajuk eredménye az lett, hogy Szlovákia kormányfője rövidesen Peter Pellegrini lett, írja a Denník N napilap.

Kiska és Pellegrini mostani újévi beszéde abban megegyezett, hogy a 2018-as év eseménye az újságíró és menyasszonya meggyilkolása volt.

Pellegrini azonban – Ficótól eltérően – nem valamiféle összeesküvésként magyarázta az ezt követő eseményeket, nem emlegette Sorost, nem csodálkozott el azon sem, hogyan tudnak a „gyerekek” olyan gyorsan tüntetést szervezni, nem támadta Kiskát meg az ellenzéki vezetőket sem, sőt, a médiára sem panaszkodott.

Pellegrini megértette, miért lett kormányfő. Azt mondta, ő híd, nem pedig fal. Ez a fajta megfontolt békefenntartói szerep megfelel Pellegrininek, végeredményben ennek köszönhetően lett a második legközkedveltebb szlovák politikus is. Pellegrini persze azt is tudja, hogy személyének a Smer számára csak akkor van értéke, ha végül segít Ficónak, hogy az ne veszítse el végleg a hatalmat, és sikerüljön neki valakivel a jelenlegi ellenzékből kormányt alakítania. Ha ugyanis Fico csak Dankóval és Kotlebával vagy megint Dankóval és Bugárral alakít kormányt, a békülékeny Pellegrini semmire sem lesz már jó neki, állítja a Denník N.

Az újévi beszéd sok mindent elmond a politikusok prioritásairól, az értékeikről és a mentális világukról. Ezért aztán természetes, hogy valamit hangsúlyosan mondanak benne, valamit meg háttérbe szorítanak. Kiska ez évi beszéde monotematikus volt, állítja a Pravda napilap. A „nyolcas év” jelentőségének kiemelésén kívül csak Ján Kuciak és menyasszonya meggyilkolásáról beszélt. Az egész évet egyetlen eseményre redukálni – legyen az bármilyen tragikus és jelentős – arról tanúskodik, hogy az államfői látószög, finoman mondva is „elferdült”. Mintha az államfő az egyik szemét becsukná, és csak a negatívumokat látná, írja a Pravda kommentátora, aki szerint Kiska nem szentelt figyelmet a gazdaságnak, Szlovákia további fejlődésének vagy uniós jövőnknek sem, és az utolsó államfői beszédtől nagyobb kiegyenlítettséget és felülemelkedést várt volna az ember, véli a Pravda kommentátora.

Pellegrini újévi beszédét sokan előrelépésnek tartják, mivel elődjétől eltérően nem volt agresszív. Igaz, hogy az év legfontosabb eseményének ő is Kuciak és Kušnírová meggyilkolását tartja, úgy áll hozzá azonban, mint valamiféle természeti katasztrófához, aminek nem lehetett volna elejét venni, írja Arpád Soltész a Noviny.sk portálon, aki szerint Pellegrini a jelét sem adta annak, hogy a kormánypártnak valamiféle felelőséget kellene vállalnia a történtekért. Soltész szerint a kormányfő nem tudta átugrani Fico árnyékát, rózsaszín papírba csomagolva és aranymaslival átkötve nyájasan ugyanazt kínálja, amit Fico.

Soltész szerint Pellegrini kilátástalan helyzetben van, esélye sincs ugyanis arra, hogy megreformálja a pártját, abból menekülnek ugyanis azok, akik még elfogadhatók lettek volna a nyilvánosság számára, mert jól tudják, ha maradnának is Pellegrini köré tömörülve, azzal sem változna semmi.

A Smer Fico nélkül választó nélküli virtuális párt.

S bár a választások során biztosan átkúszná az ötszázalékos küszöböt, de egy vagy két választási időszakon belül kikopna a parlamentből, amint a HZDS Mečiar nélkül vagy az SDKÚ Dzurinda nélkül. Az emberek ugyanis nem a Smerre szavaztak, hanem Ficóra. Egyetlen parlamenti párt sem szerzett összesen annyi szavazatot, amennyit Fico egyedül. A második legerősebb párt, az SaS is csak összesen valamivel 300 ezer szavazat fölött szerzett, míg Ficora több mint félmillió ember szavazott.  A másik legsikeresebb parlamenti képviselő Robert Kaliňák volt, 357 ezer szavazattal, aki éppen távozik a parlamentből. Ezen a két Roberten állt és bukik a párt. Pellegrini a tisztességesebb megnyilvánulásaival talán csak a saját arcát mentheti meg, a Smert és a kormányt azonban nem menti meg már senki.

A Sme napilap kommentátora szerint a dupla adag újévi beszédek versenyéből ezúttal Peter Pellegrini került ki jobban, bár igaz, hogy az államfői beszédet kötik a nem formális előírások, azaz hogy a beszéde nem lehet országelemző beszéd, sem pedig politikai manifesztáció. Kiska beszédében főleg az értelmezéssel volt a gond, az államfő ugyanis arra építette a beszédét, hogy az igazságos nép elűzte az arrogáns politikusokat – azaz Ficót, aki semmit sem tanult, sőt, visszajönne. Kiska álláspontja persze, érthető, mivel aktív szerepet játszott a történésekben, ám nem felel meg teljesen az igazságnak, hogy mindenki az „utcának” drukkolt, írja a Sme. Ilyen értelemben

Pellegrini beszéde becsületesebb volt,

amikor a megosztott országról meg arról beszélt, hogy a súlyos politika gondot a „fejlett államférfiúi döntés” oldotta meg. Ami ugyan frázisnak hangzik, de van, amikor ki kell mondani, ne hogy abba az illúzióba essünk, hogy Szlovákia egyhangúan a kormány bukását akarja.

Pellegrini beszédének azonban szélesebb politikai összefüggései is voltak, a legjelentősebb talán, hogy programja súlypontjaként a „berlini fal” áttörését nevezte a társadalomban – ami lefordítva azt jelenti, hogy kormányfőként akar viselkedni. Minden más kormányfőnél banális kijelentésnek tűnne ez, ebben az esetben azonban egy Ficónak bedobott kesztyű, írja a Sme.