Radikálisabb és euroszkeptikusabb? Párbeszéd az EU jövőjéről a Selye János Egyetemen
Európa és mi címmel az Európai Unió jövőjéről zajlott beszélgetés október 8-án a Selye János Egyetem konferencia-központjában. A párbeszédre az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Europa Direct Komárno szervezésében került sor.
Juhász György, a Selye János Egyetem (SJE) rektora megnyitó beszédében üdvözölte a vita résztvevőit: Schöpflin György professzort, az EPP (néppárti) és Branislav Škripeket, az ECR (európai konzervatívok) európai parlamenti képviselőjét, továbbá Zupkó Gábort, az Európai Bizottság (EB) Magyarországi és Ladislav Mikót, az EB Szlovákiai Képviseletének vezetőjét, valamint Kotlár Esztert, az EP Magyarországi Kapcsolattartó Irodája és Robert Hajšelt, az EP Szlovákiai Kapcsolattartó Irodája vezetőjét.
Robert Hajšel az unióról, annak jövőjéről szóló párbeszéd szükségszerűségét adatokkal indokolta:
legutóbb csak a szlovákiai választópolgárok 13 és a magyarországi választópolgárok alig 30 százaléka vett részt az EP-választásokon. E számok még aggasztóbbak a fiatalok körében: csupán 6, illetve 20 százalékuk járult az urnákhoz.
Kotlár irodavezető a közelgő választások kapcsán beindított Szavazni fogok elnevezésű kampányra hívta fel a figyelmet. A www.szavaznifogok.eu oldalon regisztrálhatnak az Európai Unió (EU) működése iránt érdeklődők, akik az ott található 2 ezer cikkből és adatbázisokból a témával kapcsolatban részletes információkat szerezhetnek. Hangsúlyozta: az EP újszerű kihívások előtt áll, s a jövő évi választások majd gyermekeink szempontjából is sorsdöntőnek bizonyulnak. Hozzátette: minden választópolgárnak tudatosítania kell, hogy szavazásával beleszólhat Európa jövőjének alakulásába.
A szlovák és magyar nyelvű szinkrontolmácsolást biztosító rendezvényen 6 kérdésről okostelefonjuk segítségével szavazhattak a résztvevők. Kiderült: 72 százalékuk érzi úgy, hogy meghallják a véleményét az EU-ban, míg az EU előtt álló fő kihívásnak 59 százalékuk a migrációt tartja. Az EU jövője kapcsán feltüntetett lehetséges forgatókönyvek közül 69 százalékuk választotta azt, hogy az összes tagállam részvételével, a jelenleginél szorosabb együttműködés alakuljon ki. Összesen 81 százalékuk hiszi, hogy a 2019-es évi EP-választások valóban hatással lesznek a mindennapi életünkre. Mégis csak 57 százaléknyi résztvevő vesz majd részt ezen az eseményen. Végül 78 százalékuk gondolja azt, hogy az egyetemi beszélgetés bővítette az EU-val kapcsolatos ismereteit.
Zupkó Gábor mindenkit arra sarkallt, hogy uniós polgárként egyénileg, így az EP-képviselők megválasztásával és csoportosan, például petíciók benyújtásával is éljünk a jogainkkal. Úgy véli, hogy a migrációt meg kell előzni annak érdekében, hogy az elvándorlást fontolgatók odahaza tudjanak boldogulni.
Branislav Škripek szerint azonban e kérdésben hisztériakeltés folyik, hiszen “a jelenlegi 2 millió körüli migráns nem olyan sok, mint az a 10 millió, aki a II. világháború után vándorolt Európa-szerte…”. Azt is gondolja, hogy
a jelenleginél sokkal hatékonyabban kellene együttműködnie a nemzeti parlamenteknek az EP-vel, véleményezniük kellene annak döntéseit.
Ladislav Miko szerint újfajta migrációs politikára és hatékony közös határvédelemre van szükség.
Schöpflin György leszögezte: az intergrációs folyamat során az EU legfőbb feladata a térség békéjének megőrzése és a hatékony konfliktuskezelés. Sajnálatosnak tartja, hogy az EP-nek a törvényalkotás terén nincs kezdeményezési joga, az EB e téren nem hajlandó feladni a monopóliumát. A professzor azt is hátránynak nevezte, hogy a kisebb nemzetek nyelvein megfogalmazott képviselői üzenetek jóval kevesebb embert érnek el, mint az angol, francia vagy német nyelvű médiában megjelentek. Hozzátette: a változó EU-ban a kisebb államok célkitűzéseit az eddiginél jobban figyelembe kell majd venni.
“Annak érdekében, hogy a Visegrádi Négyek tagországai jobban érvényt szerezhessenek véleményüknek, együttesen kell fellépniük, így Franciaországhoz hasonló súlyuk lehet” - fogalmazott Schöpflin.
Hamisnak nevezte egyes nyugati országok állítását, miszerint bealkonyult a nemzeteknek, s immár posztnemzetinek kell lenni. Szerinte ugyanis a nemzeti sajátságok, értékek megőrzése továbbra is nagyon fontos. Úgy véli: az új EP a mostaninál radikálisabb és euroszkeptikusabb lesz, ami blokkolhatja a költségvetés megszavazását is.
A Demecs Péter újságíró által vezetett vitába kérdéseket lehetett küldeni. A kivetítőn megjelent több kérdésre azonban nem érkeztek válaszok. Így az sem derült ki, hogy Brüsszel Magyarországhoz hasonlóan miért nem tartott népszavazást a bevándorlás kérdéseiről, s az EU-nak is ugyanolyan fontos-e az uniós polgárok biztonsága, mint a megfelelő határvédelmet biztosító Magyarországnak.
